Történeti áttekintés

   A magyar közös katalogizálási projekt - MOKKA - több éves vajúdás után jutott el olyan állapotba, hogy a magyar könyvtárak illetve a könyvtárak olvasói használatba vehették. A központi adatbázis a 15 legnagyobb magyar könyvtár számítógépes katalógusainak rekordjait tartalmazza, ez jelenleg (2005) több mint 2,7 millió rekordot jelent a duplum-ellenőrzés után.

   Ugyanakkor, a MOKKA késlekedését "kihasználva", két másik jelentős program is létrehozta a maga közös katalogizálási rendszerét. A Corvina integrált rendszert használó könyvtárak VOCAL rendszere már több éve működik, potenciálisan 21, ténylegesen nyolc könyvtár részvételével (ennyien végzik a feltöltést). Az OSZK 2001-ben üzembe helyezte Amicus rendszerét, amely jelenleg is két könyvtár közös katalógusa és egyben közös integrált könyvtári rendszere (OSZK és Könyvtártudományi Szakkönyvtár), a harmadik könyvtár (Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára) bekapcsolása is már lényegében megvalósult. S akkor még nem említettük az OLIB és az ALEPH rendszereket, amelyek ugyancsak képesek a hasonló szoftvert használó könyvtárak katalogizálási együttműködésére. De említhetnénk a jelentősebb központi számítógépes katalógussal rendelkező rendszereket is: a Szirén rendszerek katalógusát, az egyházi könyvtárak közös katalógusát, illetve a virtuális közös katalógusokat, mint az OSZK Z39.50 zsilipje vagy a lassan már kimúló KözelKatot. Legújabban pedig a SZTE Egyetemi Könyvtár adatbázis portálját is megemlíthetjük, amely saját adatbázisokat, digitális archívumokat és Z39.50 forrásokat tesz párhuzamosan kereshetővé és egyben a MOKKA tükörszerver funkcióját is biztosítja.

A jelenlegi helyzet

   Az egyes rendszerek paramétereiről különböző verziók láttak napvilágot, ezért érdemes egy pillantást vetni az alábbi táblázatra, amely a három nagy közös katalogizálási rendszer jellemzőt és adatait tartalmazza a MOKKA üzembe állításának évében (2003).

Néhány megjegyzés a táblázathoz:

• a MOKKA Egyesületet alapító könyvtárak száma 15 volt, ez később kettővel bővült, majd a felsőoktatási integráció miatt ugyancsak kettővel csökkent;
• a MOKKA adatbázisa elsődlegesen négy nagy könyvtár katalógusának rekordjaiból táplálkozik: OSZK (kb. 500 000), FSZEK (kb. 540 000), SZTE EK (kb. 310 000), DE EK (kb. 250 000), az utóbbi három a VOCAL tagja is;
• a VOCAL központi adatbázisában jelenleg nincs duplum-ellenőrzés, úgynevezett kumulatív adatbázis, amely egy dokumentumról több rekordot is tartalmazhat;
• a MOKKA központi rendszere ugyan átadásra került, azok a könyvtárak, amelyek a VOCAL tagjai is és abban közös katalogizálást végeznek, a VOCAL központi katalógusán keresztül küldhetik be rekordjaikat;
• mivel a VOCAL rendszer egyben ODR funkciókat is ellát, ezért más könyvtárak bibliográfiai adatait és a KELLO lelőhelyadatait is fogadja.

   Ami a 2005-ös állapotot jelenti: mindegyik rendszer nagysága jelentősen megváltozott: a MOKKA illetve a VOCAL/ODR adatbázisai egyenként kb. 2,7 millió rekordot tartalmaznak, az OSZK katalógusába pedig betöltésre került több mint 400 ezer rekord, a retrospektív feldolgozási projekt - összesen kb. 320 ezer 1952 és 1976 között kiadott hazai monografikus anyag, illetve 1945 és 1986 között kiadott külföldi monografikus anyag, kb. 80 ezer vegyes monografikus anyag - eredményeképpen. Ez utóbbi 2005 szeptemberére betöltésre került a MOKKA katalógusába is. 2004-ben a NKA gondozásában (IHM/NKÖM támogatással) kiírásra került egy olyan könyvtári pályázat, amely lehetőséget biztosított a megyei könyvtárak számára úgynevezett "MOKKA kompatibilis rendszerek" (lásd később) beszerzésére. A pályázat feltétele volt, hogy a nyertes megyei könyvtárak rekordjai bekerüljenek a MOKKA adatbázisába. Kilenc könyvtár kb. félmillió rekordja vár betöltésre (2005 2. felében).

Megváltozott helyzet

   Amikor a magyar közös katalogizálás további sorsáról készítünk terveket, figyelembe kell vennünk, hogy a MOKKA eredeti koncepciójának kidolgozása óta eltelt években jelentős változások következtek be a magyar könyvtárak életében. A magyar könyvtárak intézményi rendszerének alakulásában, az informatikai infrastruktúra viszonylatában, a következő fontosabb trendek figyelhetők meg a harmadik évezred küszöbén:

• a felsőoktatási és könyvtári intézmények közötti számítógépes hálózatok dinamikus fejlődése, a nagyobb városok és Budapest között nagysebességű hálózat (az NIIF/HUNGARNET erőforrások felhasználásával), a kisebb városok és a régióközpontok között - s így a könyvtárak között is - távmunkára alkalmas hálózat kiépítése;
• erőteljes integráció a felsőoktatási intézmények szervezeti és finanszírozási összeolvadása következtében;
• országos illetve szakterületi konzorciumok alakítása olyan adatbázisok és elektronikus folyóiratok szolgáltatása érdekében, amelyek előfizetési ára meghaladja egy-egy intézmény lehetőségeit (OM-EISZ programjának indulása, NDA, stb.);
• a könyvtárak munkafolyamatait automatizáló rendszerek beszerzése következtében erőteljes igény az egyszer már valahol feldolgozott dokumentumok bibliográfiai adatainak az átvételére;
• az egységesített adatok (nevek, sorozat és periodika címek, valamint a tartalmi feldolgozás elemei) közös kezelése a keresések hatékonyságának növelése érdekében;
• a könyvtárak behatárolt beszerzési keretének következtében megnövekedett igény a szakterületi, speciális dokumentumok könyvtárközi kölcsönzésben való részvétele iránt (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer);
• az Internet források és az elektronikus dokumentumok hatékonyabb elérése érdekében ezek könyvtári adatbázisokban való feldolgozása.

   A fent említett trendek együttesen is erősítették a magyar könyvtáraknak azt a törekvését, hogy a kilencvenes évek közepétől kezdve létrehozzanak egy olyan közös katalogizálási rendszert, amely e törekvések mentén jelentkező igényeket kielégítheti.

   A közös katalogizálási rendszereknek alapvető célja természetesen továbbra is az, hogy a rendszerbe egyszer már bekerült bibliográfiai adatokat a rendszer tagjai egymástól átvegyék, illetve a lelőhelyadatok regisztrálásával a dokumentumok elérését a (tag)könyvtárak olvasói számára meggyorsítsák.

   Ugyanakkor egyre fontosabbá vált az Országos Dokumentum_ellátási Rendszer céljainak minél maradéktalanabb megvalósítása, az elektronikus könyvtárközi kölcsönzés általános, minél szélesebb körben történő bevezetése.

Fejlesztések 2003 óta

   A fentebbiekből következik, hogy a fő cél, azaz a magyar állami könyvtárak egységesen elveken alapuló, egy felületen keresztül elérhető, közös katalogizálási rendszerének végleges kialakítása, még megvalósításra várt. Az addigi eredményeket nem szabad lebecsülni, de a cél eléréséhez még további munkaszakaszon keresztül vezetett az út. Ezek a munkaszakaszok szervesen kellett hogy épüljenek a Magyar Országos Közös Katalogizálási projekt addigi eredményeire, az Országos Széchényi Könyvtár Amicus rendszerével kapcsolatos fejlesztésekre, valamint az ODR alapjául szolgáló, a Corvina rendszert használó könyvtárak közös katalogizálási (VOCAL) programra épülő szolgáltatásokra.

   Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ODR funkciókat jelenleg a VOCAL rendszere biztosítja. A MOKKA projektnek eredetileg nem volt célja az ODR funkciók átvétele, kifejezetten a magyar könyvtárak közös feldolgozási projektje volt, illetve központi adatbázisként szolgált a felhasználók számára. Többek között ez az oka, hogy a VOCAL nem olvasztható be automatikusan a MOKKA rendszerébe.

   A VOCAL - legalább részleges - további önállósága mellett szólt a MARC formátumok problémájának megoldatlansága is. Erről már évek óta folynak a viták mind a szaksajtóban, mind egyéb könyvtári fórumokon. Nincs értelme a vita felmelegítésének, most lássuk csupán a legfontosabb tényeket. Az OSZK és az MKE, illetve néhány vezető szak- és felsőoktatási könyvtár szakembereinek közreműködésével kidolgozásra került a magyar MARC csereformátum, a HUNMARC. Ez a szabvány elsősorban az OSZK illetve az MNB gyakorlatára épül. Még azok a könyvtárak esetében is problémát okoz a MOKKA HUNMARC adatcserére és feldolgozásra alapuló szemlélete, amelyek maguk is HUNMARC formátumot használnak. Ilyen például a FSZEK is, amely a HUNMARC-nak egyéni verzióját használja. A magyar felsőoktatási könyvtárak többsége pedig kifejezetten USMARC alapú rendszert használ, így a VOCAL tagkönyvtárak is. Ráadásul a USMARC-nak egy olyan verzióját használják, amely eltér a MOKKA által előnyben részesített (de kétségtelenül szabványos) USMARC verziótól. Így a Corvina könyvtárak számára egyáltalán nem egyszerű feladat a MOKKA szabályainak való megfelelés - különösen, ha arra gondolunk, hogy ezeknek a könyvtáraknak a közös katalogizálási igényeit a VOCAL lényegében maradéktalanul kielégítette és részlegesen még napjainkban is kielégíti. Furcsa ellentmondás bontakozik ki az adatokból: nagyon fontos, hogy a magyar közös katalogizálási rendszer szabványos csereformátumon alapuljon, ugyanakkor ez a szabványos formátum a mostani koncepció alapján létrehozott rendszerben részlegesen inkább akadálya volt a közös munkának, semmint segítője. A MOKKA tagkönyvtárai közül nyolc képes HUNMARC formátumban importálni a rekordokat, hét pedig USMARC formátumban. Mégis, a központi rendszerrel való kapcsolatban mindegyikük konverzióra kényszerül.

   Szerencsére mára sikerült kialakítani egy olyan konverziós táblázatot - mindkét formátum alkalmazóinak kompromisszum készségét felhasználva -, amely lehetővé tette a két formátum közti adatcserét és megjelenítést, akár élő online kapcsolat során is (azaz "röptében").

   Ugyancsak új fejlemény volt az OSZK Amicus rendszerének megjelenése, és adatokkal való gyors ütemű feltöltése. Az adatbázis tartalmazza az MNB anyagát 1976-tól, az OSZK katalógusát 1992-től, s folyamatosan töltik fel egyéb adatbázisok anyagával. A nemzeti bibliográfia előzményei szintén megjelentek digitális formában, elérhetők adatbázisokban. Ezek és az Amicus rendszer összekapcsolása a közeljövő feladata. jelenleg az OSZK adatbázisa - az előbb vázolt retrospektív konverziónak köszönhetően - elérte az egy millió rekordot.

   A fentebb felsorolt trendek, fejlemények szinte kikényszerítették, hogy a magyar közös katalogizálás sorsáért aggódók szembe nézzenek velük. Olyan kérdéseket kellett feltennünk, amelyeket nem hagyhattunk válasz nélkül. Teljes mértékben alkalmazható az eddigi MOKKA koncepció, vagy változtatnunk kell rajta? Az egész koncepció változtatásra szorul vagy csak egyes részletei? Továbbra is az a cél, hogy egyetlen központi adatbázisba gyűjtsük össze a résztvevő könyvtárak rekordjait, vagy a három nagy rendszer felhasználásával egy, három adatbázisra támaszkodó virtuális közös katalogizálási rendszer megvalósítását fontoljuk-e meg? A HUNMARC/USMARC kettősség jelenléte a magyar könyvtárak számítógépes katalogizálási eljárásaiban gond nélkül feloldható az eddigi keretek között, vagy további megoldásokat kell keresnünk?

   A kérdések egy részére az elmúlt években sikerült választ találni és a következő szakaszok valósultak meg.

1. megvalósítási szakasz: Az addigi MOKKA projekt lezárása, az adatbázis működőképességének bizonyítása (adatbázis és szoftver eszközök). A MOKKA projekt az OSZK-ba került, amely biztos szakmai és finanszírozási hátteret jelentett számára. A rendszerrel kapcsolatos működési, szervezeti szabályzatok véglegesítése is megtörtént.
2. megvalósítási szakasz: Az addigi helyzet részletes elemzése, a működést és a további fejlesztést akadályozó problémák feltárása, egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése az üzemszerű működés és a szükséges fejlesztések érdekében.
3. megvalósítási szakasz: A tényleges közös katalogizálás megkezdése. A tagkönyvárak együttműködésének a szabályzatok, a szabályzatokon alapuló megoldások - a MOKKA által már korábban elkészített és szakmai viták során elfogadott szabályzatok figyelembevételével - véglegesítése alapján. Beindult az üzemszerű működés: a tagkönyvtárak szinte mindegyike folyamatosan töltötte/tölti fel az újonnan feldolgozott tételeit.

A megvalósítás szakaszai részletesen.

1. szakasz

   Az első szakasz célja tulajdonképpen megegyezett a MOKKA projekt addigi szakaszának a lezárásával. Röviden: bibliográfiai és besorolási (authority) rekordokkal feltöltött központi adatbázis üzembe helyezése a NIIF szerverén. Az üzembe helyezés szükséges volt ahhoz, hogy az OSZK átvehesse a MOKKA eszközeit és megvalósíthassa az országos közös katalogizálást. Az OSZK-nak kellett biztosítania az intézményi hátteret a hazai közös katalogizálási rendszer üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az eredeti koncepció szerint is megfogalmazódott az igény, hogy az országos közös katalogizálási program mögött önálló intézmény vagy a nemzeti könyvtár infrastruktúrája álljon. Önálló intézmény finanszírozására azonban nem volt forrás, s a nemzeti könyvtár informatikai infrastruktúrája sem bírt volna el egy hasonló programot. Így, kényszerből jött létre a MOKKA Egyesület - ez azonban hosszú távon nem biztosíthatta a program hátterét (elsősorban finanszírozási, szervezeti problémák miatt).

   Ebben a szakaszban, amellett, hogy átadásra kerültek a MOKKA Egyesület tulajdonában lévő eszközök, elsősorban szervezeti problémákat kellett megoldani.

2. szakasz

   Ebben a szakaszban a fő cél az volt, hogy a fejlesztést, üzemeltetést gátló problémákat megállapítsuk. Ehhez egy, könyvtári és informatikus szakértőkből bizottságot kellett létrehozni. A bizottság feladata volt, hogy

• a MOKKA "stagnálása" idején bekövetkezett közös katalogizálási fejlesztéseket felmérje, ezeket az eredeti MOKKA koncepció függvényében megvizsgálja, s szükség esetén javaslatot tegyen az eredeti koncepció megváltoztatására;
• a MOKKA belső adatformátumának (HUNMARC) elfogadásából eredő problémák felmérése, tisztázása, megoldások megtalálása; különös tekintettel a közös katalogizálás munkafolyamataira és a rekordkapcsolatok használatára a tagkönyvtárak katalogizálási gyakorlatával összhangban;
• a MOKKA csereformátumai (HUNMARC és USMARC) alkalmazási problémáinak felmérése, az e problémákból eredő esetleges adatvesztések megszüntetése a fel- és letöltés során;
• A MOKKA által specifikált és az ennek alapján leszállított konvertáló programok gyakorlatban történő tesztelése a csere- és belső formátum(ok) viszonylatában.

   Sokan úgy vélték, hogy az eredeti MOKKA koncepció megvalósulása automatikusan megszünteti a párhuzamos rendszereket (elsősorban a VOCAL-t). Ennek azonban több akadálya is látszott már: a USMARC alapú rendszerek használói állandó konvertálásra kényszerültek, a többnyire rekordkapcsolatok nélkül dolgozó tagkönyvtárak a központi rendszer rekordkapcsolatokra épülő (sorozatok, többkötetes művek) rendszerével kellett hogy megbirkózzanak, stb.

3. szakasz

   A legfontosabb feladat a magyar könyvtárak ama törekvésének a demonstrálása volt, hogy valóban képesek egységes elveken nyugvó közös katalogizálási rendszer létrehozására. Azaz el kellett indítani a MOKKA üzemszerű működését.

   Az üzemszerű működés során felmerülő problémák prognosztizálhatók voltak: az eltérő adatformátumokból, karakterkészletekből és transzliterálási eljárásokból következő konvertálási problémákat még súlyosbította, hogy az egyes könyvtárakban is többszörös konverziók alapján épült fel a katalógus, a többkötetes műveket az egyes könyvtárakban sem következetesen dogozták fel, másképp értelmezték a leltári egységek fogalmát. Hozzátehetnénk: a könyvtárról könyvtárra változó katalogizálási szabályzatok sem könnyítették az üzemszerű feltöltések beállítását …

   A http://www.iif.hu/webalizer/www.mokka.hu/ címen látható, hogy a MOKKA népszerű szolgáltatást tud nyújtani. Az elmúlt évben közel 120 ezer felhasználója volt, a havi átlagos felhasználói létszám kb. 12-13 ezer.

Jelenlegi fejlesztések

   2003. év végén sajátos hibát észleltünk az adatbázisa működése során: az egyes bibliográfiai rekordokhoz tartozó besorolási adatok megsérültek, összekeveredtek. Ez szükségessé tette az eddigi koncepció felülvizsgálatát. Ennek eredményeképpen két alapvető változást hajtottunk végre a rendszeren:

• duplum-ellenőrzés megváltoztatása;
• rekordok felülírhatóvá tétele.

   A duplum-ellenőrzés megváltoztatására azért volt szükség, mert az addig alkalmazott módszer túlságosan szigorú és időnként - különösen a többkötetes rekordok esetében - esetleges eredményeket hozó volt. Abból indultunk ki, hogy a MOKKA központi adatbázisában feltöltéskor először a karakterkonverzióra, majd a formátumkonverzióra kerül sor, ezután a következik rekordkapcsolással kapcsolatos konverzió, ezt pedig a duplum-ellenőrzés követi.

   A duplum-ellenőrzés az alábbiakban meghatározott, azonos hívójelű és almező azonosítójú adatelemek összehasonlításával történik. A duplum-ellenőrzés során a rendszer az adatelemek értékét jelről jelre összehasonlítja. Ismétlődő mezők, illetve almezők esetén minden ismétlődést minden ismétlődéssel össze kell hasonlítani. Az azonossághoz elég egyetlen - bármelyik - előfordulás összehasonlításakor azonos adattartalmat találni, előre meghatározott mezők illetve almezők esetében. Az összehasonlításban nem vesznek részt az írásjelek - beleértve a leírás egyezményes jeleit = központozási jelek -, bizonyos kivételekkel. A kis- és nagybetűk között a rendszer nem tesz különbséget.

   A rekordok felülírhatóvá tétele azt jelenti, hogy a továbbiakban minden, a rekordot elsőként felküldő könyvtár jogosult a rekord felülírására - kivéve az úgynevezett hozzáírandó mezőket. Ugyancsak jogosultak a rekordok felülírására a rendszerben található konfigurációs fájlban meghatározott könyvtárak. Ez jelenleg kizárólag az OSZK által felküldött MNB szintű rekordok esetében igaz: ezek mindenki más rekordjait felülírhatják. A hozzáírandó illetve a felülírandó mezők, almezők listáját ugyancsak a rendszerben található konfigurációs fájlban adhatjuk meg.

   Ezt követően újra bekértük a tagkönyvtárak rekordállományát és új adatbázist építettünk. Ezzel párhuzamosan kidolgoztuk a mentések új rendszerét: egyrészt új beállításokat eszközöltünk a MOKKA tükör szerverén és így meghibásodás esetén át tudja venni a keresési funkciókat a hiba megismétlése nélkül, másrészt biztosítottuk az üzemszerű működés során feltöltésre kerülő rekordok folyamatos mentését egy külön tükör-szerveren.

   2004. év során az NIIF kérésére szükségessé vált a rendszer migrálhatóságának kidolgozása az NIIF linuxos clusterére (a SUN szerver más feladatokat kap). Ez a teljes rendszert érinti: az adatbázis migrálhatóságát Oracle adatbázis-kezelőbe, a rendszer migrálhatóságát linuxos környezetre. Mindezeket a változtatásokat kiviteleztük és teszteltük. Közben a MOKKA adatbázisa folyamatosan elérhető és használható volt. Az éles átállás 2005 során történt/történik meg a következő ütemezésben:

• az adatbázis "belső" duplum-ellenőrzésének befejezése (július eleje)
• a rekordok felülírhatóságának és az új online duplum-ellenőrzésnek éles tesztelése kér Corvina könyvtár (DEENK és SZTEEK) részvételével.
• a linuxos migráció kivitelezése (adatbázis és rendszer, szeptember eleje)
• üzemszerű feltöltések elindítása két lépésben: először a Corvina könyvtárak automatikus feltöltésének indítása, majd a többi könyvtáré a MOKKA rendszergazdájának személyes részvétele mellett (2005/2006)

   Közben a SZTAKI gondozásában lévő linuxos cluster üzemektetésével problémák merültek fel - a MOKKA rendszer fejlesztői nem kaphattak megfelelő jogosultságokat -, ezért átmenetileg a SZTE EK egyik szerverén építettük fel az adatbázist és átmenetileg innen történik a szolgáltatás.

   A MOKKA adatbázisában a fenti fejlesztések során tartalmi változások is történtek. A MOKKA továbbra sem fogadja sem a periodikák, sem az analitikák rekordjait, de az alábbi anyagokkal foglalkozik.

1. Kották, zenei anyagok feldolgozása
   A Liszt Ferenc Zenemuvészeti Egyetem Könyvtár ALEPH adatbázisa mellett a debreceni Egyetemi Könyvtár, a szegedi Somogyi Könyvtár és a SZTE Konzervatórium VOCAL-ban található anyaga jelentős mennyiségű kotta és zenei anyag leírását is tartalmazza. Erre és az OSZK anyagára alapozva, a Liszt Ferenc Zenemuvészeti Egyetem Könyvtárával együttműködve meg lehet szervezni ennek az anyagnak az egységes elveken alapuló központosított feldolgozását, biztosítani a speciális mezők kereshetőségét. A MOKKA bővítése során (lásd alább) ilyen anyagok is betöltésre kerülnek illetve részben már kerültek is a központi adatbázisba.
2. Képi anyagok, térképek feldolgozása
   A VOCAL adatbázis tartalmazza a Képzőművészeti Egyetem adatbázisát, amelyben jelentős mennyiségű rekord található képi anyagok (festmények, fotók, mappák, stb.) leírásával. Erre alapozva meg lehetne szervezni a képi anyagok központosított feldolgozását, kiegészítve más intézmények (pl. Nemzeti Múzeum) hasonló gyűjteményes anyagainak a feldolgozásával, illetve az OSZK térképtárának és plakáttárának számítógépes adatbázisával. Ugyancsak a MOKKA bővítés során bekerülnek ezek is az adatbázba.
3. Elektronikus dokumentumok és Internet források feldolgozása
   A MOKKA az elmúlt év során betöltötte a MEG katalógusát az adatbásba (több mint ezer rekord) és a Neumann-ház internetes katalógusából is a site-ok rekordjait. Így összességében több mint hétezer Internet forrás, teljes szövegű dokumentum is elérhető az adatbázisból.
4. Átfogó információkereső-nyelvi szótár
   Az OSZK-tezaurusz/KÖZTAURUSZ, a Debreceni Egyetem Könyvtárának és Szegedi Egyetem Könyvtárának átfogó tárgyszórendszere együttműködésével a központi katalógus mellett olyan átfogó információkereső-nyelvi szótárat lehetett létrehozni és üzemeltetni, amely alkalmas keresőfelület segítségével a felhasználó mindegyik résztvevő szótár állományáról egységesen tájékozódhat és használhatja tárgyi kifejezéseit mind az osztályozásra/indexelésre, mind keresőkérdéseinek megfogalmazására, a résztvevő adatbázisok lekérdezésére.

MOKKA bővítés

   2005 legfontosabb feladata a MOKKA bővítése lesz: az OSZK retrospektív anyagának betöltése - több mint 400 ezer rekord -, az NKA pályázaton nyertes 19 könyvtár: 9 megyei könyvtár számítógépes katalógusainak teljes anyaga, 10 felsőoktatási és szakkönyvtár egyes anyagrészeinek rekordjai; összességében többszázezer rekord ugyancsak. Mindehhez járul a MOKKA és a VOACL/ODR katalógusok egybeolvasztási folyamatának elindítása.

   Ugyancsak fontos bővítési projekt a MOKKA know-how exportjának kísérlete, az Erdélyi közös katalogizálási program létrehozása. A projekt távlati célja az erdélyi magyar könyvtárak közös katalogizálási feltételeinek megteremtése, közös katalógus és lelőhely adatbázis létrehozása. Jelen projekt, a megvalósítás első lépéseként a kolozsvári könyvtárak összefogásával az Erdélyi Közös Katalógus (EKKA) műszaki, informatikai és szabályozási alapjait fektetné le.

   A bővítési program másik fontos része az úgynevezett "régikönyves" MOKKA (MOKKA-R). A projekt alapvető célja, hogy országos régi nyomtatvány lelőhelyjegyzékként lehessen használni. Tudjuk, a könyv/könyvtörténet számára nagyon fontos, hogy az 1850 előtt nyomtatott könyvek bibliográfiai leírásán túl az egyedi jellemzőket is feltárják. Ma Magyarországon nincs olyan közös katalógus, amely ezt megfelelő mértékben megvalósítaná, ezért szükséges egy olyan adatbázis létrehozása, amely kimondottan ezeknek a speciális igényeknek felel meg. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy az azonos kiadású nyomtatványok mindegyike visszakereshető legyen, miközben a lelőhelyadatok mellett megjelennek az adott kötet egyedi jellemzői is.

   Az egyedi jellemzőkön és lelőhelyjegyzéken túl közös katalogizálási rendszert is meg kell valósítani, mert ezzel lehetővé válik a hatékonyabb és gyorsabb feldolgozás. Abban az esetben ha egy dokumentum bibliográfiai adatai szerepelnek már az adatbázisban, akkor lehetőség legyen arra, hogy az adott rekordot letölthessük és állományadatokkal valamint egyedi (pl.: possessor, kötés, margináliák, stb.) jellemzőkkel kiegészíthessük. Közös katalogizálási szabályzat segítségével a különböző intézmények által szolgáltatott rekordok könnyen feltölthetőek lesznek az adatbázisba.

MOKKA kompatibilitás

   A MOKKA bővítése nem egyszerűen csak az adatbázis újabb rekordokkal való feltöltését jelenti. A kérdés lényeges része, hogy milyen jogosultsággal és feltételekkel kapcsolódhatnak újabb könyvtárak a projekthez.

   A MOKKA kompatibilitás fogalma tágabb értelemben a könyvtári együttműködés, a könyvtári partnerség fogalma. A MOKKA projekt a 15 legjelentősebb magyar könyvtár által alapított és üzemeltetett könyvtári szolgáltatás, amely projektként az OSZK-ba települt és elsődlegesen a NKÖM támogatásával működik és fejlesztődik. Éppen ezért a MOKKA projekt nem az egyes könyvtári rendszerekkel kapcsolatban használja a kompatibilitás fogalmát, hanem a könyvtári alkalmazásokkal kapcsolatban. Azaz a MOKKA projekt partnere minden esetben a könyvtár és nem a szállító. Elképzelhető ugyanis, hogy az egyedi sajátosságok miatt - régi rekordok konvertálása új rendszerbe, katalogizálási szokások, feldolgozott dokumentumok sajátosságai, szolgáltatások egyedisége, stb. - ugyanannak a könyvtári szoftvernek egyező verziószáma mellett a könyvtári alkalmazások problémái eltérőek is lehetnek.

   A MOKKA kompatibilitás három kérdéskört érint:

• technikai megoldás
• katalogizálási szabályzat
• MOKKA Egyesülethez való jogviszony.

I. Technikai megoldás

   A MOKKA kompatibilitáshoz szükséges és elegendő belátni azt, hogy a helyi integrált könyvtári rendszerből problémamentesen és külön felhasználói beavatkozást nem igénylő automatizált módon történik a rekord(ok) MOKKA adatbázisába való juttatása. Az automatizált módon persze csak erősen javasolt, hiszen sokat veszíthet vonzerejéből a MOKKA, ha a helyi könyvtárakban az ott használt könyvtári rendszerből külön a szokásos munkafolyamatba egyáltalán nem vagy csak nehezen illeszthető eljárásra van szükség ahhoz, hogy az elkészült rekordok a MOKKA felé is elküldődjenek. A problémamentesen pedig azt értem, hogy az alábbi pontokban felsorolt módon letárgyalt és kipróbált rekordküldés a MOKKA felől visszaigazolhatóan történik bármilyen MOKKA-ba szánt tartalmú bibliográfiai rekord esetén.

1.) Tisztázni kell a feltöltő programot és annak beállításait.

1. Egyik eset, hogy a MOKKA által biztosított Java programok végzik el a feltöltést, így a helyi rendszerben ezt kell tudni megfelelően beüzemelni. Ehhez a felküldésre szánt rekordokat egy bináris MARC file-ba kell elhelyezni és a feltöltő program paraméterében szerepeltetni. A bináris MARC file tulajdonképpen az ISO 2709 szabványban meghatározott, jól formázott (wee-formed) MARC rekord. (Lásd http://www.ki.oszk.hu/kf/1994/1/willer_h.html 4. fejezet, "A MARC formátum szerkezete".)
   A helyi rendszerből, pedig online vagy az előre megállapított időszakonként (pl. hetente egyszer) kell ezt a programot elindítani. Az indítás módja:
   $ java -classpath ./Corvina.jar corvina.tools.RemoteImport helka.iif.hu 5098 < marc_file
           (a két Java program, amit a MOKKA ad a Corvina.jar és az Import.jar)
2. A másik eset, hogy a felküldéshez nem a MOKKA által biztosított Java programot használják fel, hanem saját feltöltő megoldást választanak. Ehhez a következőket kell tudni a helyi rendszerből:
   • socket nyitás a helka.iif.hu 5098-as portjára;
   • application/x-marc Mime header-rel ellátva kell a bináris MARC rekordokat a socketba írni (socketból olvasni nem lehet, tilos a MARC rekordok közé bármilyen a rekordhoz nem tartozó karaktert írni;
   • socket zárás: amennyiben a socket írása sikertelen, úgy a rekordok nem érkeztek meg a helka.iif.hu-ra. Ha sikeres, akkor ott vannak. Természetesen ebben az esetben is szükséges betartani az első pontban megállapított ütemezést.

2.)Tisztázni kell a felküldő könyvtár IP címét, ahonnan a rekordok küldése történik, és minden feltöltő könyvtár jelenleg külön publikus IP címmel kell, hogy rendelkezzen.

3.) A helyi katalógusba való átlépéshez szükséges még az intézmény webes OPAC URL-je, amely URL végére kell tudnunk rakni a helyi rekord id-t, és erre pontosan a felküldött rekordnak kell megjelennie a helyi webes OPAC-ban.

4.) A fentiek tisztázása után a MOKKA tesztadatbázisán való tesztelés maximum 10 rekord feltöltésével, amelyek során egyeztetni kell a MARC formátumot, hogy USMARC vagy HUNMARC és a karakterkódolást, ami lehet ALA, latin2, UTF-8.

II. MOKKA katalogizálási szabályzatok betartása

   A MOKKA Egyesület tagkönyvtárai elfogadták azokat a katalogizálási szabályzatokat, amelyeket minden feltöltő könyvtárnak el kell fogadnia és be kell tartania. Ezek a szabályzatok a MOKKA projekt honlapján találhatók. (http://www.mokka.hu/m_szab.html)

   A MOKKA rendszer a központi adatbázisba felküldött rekordokat többszörös ellenőrzésnek veti alá. Ezek során ellenőrzi a MARC rekordok szintaktikáját, a kötelező mezők és almezők meglétét - különös tekintettel a rekordfejre és a tájékoztató mezőkre.

   A MOKKA üzemeltetői elkészítették az egyes dokumentumtípusok rekordsablonját mind USMARC, mind HUNMARC szabvány szerint. A MOKKA mindkét formátumban fogad rekordokat.

   A MOKKA központi adatbázisába feltöltött rekordok esetében különös tekintettel kell lenni a többkötetes művek közös illetve kötetrekordjaira. Itt több eset lehetséges: mindegyik előfordulásról külön leírásban lehet olvasni.

III. A feltöltő könyvtárak státusza

   A MOKKA Egyesület döntése alapján 2005-ben sor került a MOKKA alapszabályának módosítására, amely módosítás tartalmazza a különböző státuszú feltöltő könyvtárak jogait és kötelességeit. Ennek értelmében a MOKKA Egyesület tagjai lehetnek: alapító könyvtárak - a már említett 15 könyvtár -, törzskönyvtárak - azok a további könyvtárak, amelyek egyben az ODR tagjai és a projekt fejlesztésében is részt vállalnak, de nem alapító tagok -, partnerkönyvtárak - az ODR tagjai, de csak az üzemeltetésben vesznek részt -, részvevő könyvtárak (nem tagjai az ODR-nek, de az üzemeltetésben részt vesznek.

   A nem feltöltő könyvtárak státusza nem változik: szabadon, egyesével bármennyi rekordot letölthetnek a MOKKA központi adatbázisából.

A MOKKA jövője

   A MOKKA rendszernek biztos intézményi hátteret jelent, hogy az OSZK és így a NKÖM szervezeti támogatását élvezi, illetve az egyesület szakmai felügyelete biztosítja megfelelő helyét a magyar könyvtári rendszerben.

   Remélhetőleg a kezdeti nehézségek után sikerült kialakítani egy olyan konstrukciót és rendszert, amely biztosítja a következő időszak hármas követelményrendszerének való megfelelést: a magyar könyvtárak központi katalógusaként való működtetést, a közös katalogizálási programban a bibliográfiai rekordok letöltési lehetőségét és végül az ODR funkciók átvételét.