A kilencvenes években egyre több könyvtárban telepítettek integrált könyvtári rendszereket, amelyek a legfontosabb könyvtári munkafolyamatok automatizálását segítették. A hangsúly a hagyományos könyvtári munkafolyamatok gépesítésén és integrálásán volt, de az informatikai fejlődéssel együtt megjelentek egyéb új szakmai területek is:

• országos és nemzetközi hálózati kapcsolatok,
• digitális dokumentumok feldolgozása,
• szakértői rendszerek,
• osztott/közös katalogizálás.

   A fejlődés ezeken a területen részben technikai, részben könyvtáros-szakmai kérdéseket, problémákat vetett fel. A műszaki kérdések megoldására a korszerű integrált rendszerek fejlesztői kidolgozták azokat a szabványos megoldásokat, kommunikációs protokollokat, amelyek az együttműködés alapfeltételének számítottak. Szükség volt azonban a könyvtárosi közösségek szervezett együttműködésére is. Számtalan kezdeményezés indult vagy a könyvtárak szakmai profilja, vagy az alkalmazott rendszer szerint csoportosulva. Ennek egyik sikeres példája a Corvina rendszert használó könyvtárak által 1998-ban létrehozott VOCAL katalógus.

   A Corvinát használó könyvtárakat már kezdetektől jellemezte a szoros együttműködés. Köszönhető volt ez annak is, hogy a rendszert szinte elsőként vásárolta meg két olyan egyetemi szövetség - a szegedi és a debreceni -, amelyek központi könyvtárai meghatározó szerepet vállaltak a magyar könyvtári rendszerben. A KLTE könyvtára mint második nemzeti könyvtár, majd mint nemzeti gyűjtőkörű és az Országos Dokumentum-ellátó Rendszerben vezető szerepet vállaló könyvtár, olyan anyag birtokában volt, amelynek számítógépes feldolgozása létérdeke volt a könyvtárnak. A JATE könyvtára pedig már a hetvenes évektől élen járt a számítógépes feldolgozásban és az intézmény informatikai/információs központként való üzemeltetésében.

   A 90-es évek végén már több mint 25 könyvtár használta a Corvina rendszert és a tagok számára természetes alapelv volt, hogy egymás számára szabadon elérhetővé tett katalógusaiban keressenek, illetve onnan MARC formátumban rekordokat saját felhasználásra áttöltsenek. Ugyancsak nagy előnyt jelentett az együttműködésben, hogy a tagkönyvtárak elfogadták az azonos feldolgozási formátumból származó előnyöket, vagyis azt, hogy a USMARC formátum lényegében minden dokumentumtípus feldolgozására pontos leírással szolgál, és a világon eddig számítógéppel feldolgozott kiadványok jelentős része elérhető ebben a formátumban. Kétségtelen, hogy az egyes könyvtárak házi katalogizálási szabályzatai eltérőek, azonban talán még így is közelebb állnak egymáshoz más magyar könyvtárakéinál.

   A Corvinás könyvtárak együttműködése 1999-ben öltött hivatalos formát, amikor megalakult Vocal Egyesület. Az Egyesület elnöke Blaskóné Majkó Katalin, a Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának vezetője lett, aki Győriné Mojzes Anikó titkárral közösen elmúlhatatlan érdemeket szerzett az Egyesület létrehozásában, működtetésében, szervezésében.

   A VOCAL Egyesület sikeres működésében fontos szerepet játszott az is, hogy a Corvinát használó könyvtárak munkatársainak kapcsolata nemcsak szakmai kapcsolatokra, hanem személyes kapcsolatokra is épül. A Corvina felhasználó kör összejövetelei nem pusztán formális találkozások: mindig fontos szakmai trendek egyeztetésére is sor kerül. Éppen erre a kapcsolatrendszerre épített a kör, amikor létrehozta a VOCAL Egyesületet, amelynek fő célja a tagok közti további együttműködés biztos keretek közé terelése és fejlesztése. Az Egyesület működésének középpontjában az osztott/közös katalogizálás áll, de hangsúlyozzuk az együttműködés egyéb formáinak a fontosságát is: közös fejlesztések trendjeinek megfogalmazása, szakmai továbbképzések szervezése, az egymással való kompatibilitás megőrzése az egyes rendszerek installációnak állandó egyeztetésével, a katalogizálási szabályzat kidolgozása és karbantartása.

   A VOCAL rendszert kialakító - az e-Corvina Kft elődje a - Dataware Kft., KLTE és JATE könyvtárak már 1997-ben létrehoztak egy olyan központi katalógust, amely a tagkönyvtárak többségének számítógépes katalógusában tárolt rekordok összemásolása után keletkezett. Létrehozásának célja az volt, hogy a fenti intézmények szakértői az adatbázis rekordjainak, állományának elemzése után kialakíthassanak egy osztott/közös katalogizálási koncepciót és az így létrejött megoldásokat éles adatokon tesztelhessék. 1998 nyarára sikerült is kidolgoznunk egy olyan koncepciót, amely elméletileg megválaszolta a Corvinát használó könyvtárak közötti katalogizálási rendszer fő elveivel és a kialakítandó munkafolyamattal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.

   A teszt időszakban kidolgozott katalogizálási szabályzat minden problémára részletesen nem terjedhetett ki. Elindult ezért egy olyan levelezési lista is, amely elsősorban a hasonló problémák felvetésével és megoldásával foglalkozik. Az így összegyűjtött kérdéseket a VOCAL Egyesület szakértői megvitatják az Egyesület szakmai rendezvényein, és megegyezés után a változások bekerülnek a katalogizálási szabályzatba is. Az osztott/közös katalogizálás munkafolyamatának végleges kidolgozása nem történhetett meg egyik napról a másikra - az alapelvekhez való ragaszkodás azonban sok problémán átsegítette a tagokat.

   A Vocal Egyesület működése, aktivitása a VOCAL rendszer stabilizálódásával és a MOKKA rendszer elindulásával, 2001-től kezdve fokozatosan csökkent és átalakult. Az Egyesület megtartotta szakmai fórumot biztosító szerepét: megmaradt a levelezőlista, és időről időre voltak/vannak továbbra is a VOCAL és az együttműködő könyvtárak szervezésében megtartott bemutatók, beszámolók, viták.

   A Dataware Kft átalakulása és az e-Corvina Kft megalakulása kapcsán megpezsdült az élet a VOCAL Egyesületben. Az egyesületi tagkönyvtárak közös fellépése is segített abban, hogy a Corvina rendszer hosszútávú biztonságát leginkább szolgáló megoldás jöjjön létre.

   Az átalakulást követően az Egyesület és az e-Corvina vezetői egyetértettek abban, hogy mindkét félnek érdeke az Egyesület életben tartása és az együttműködés megtöltése új tartalommal. A VOCAL Egyesület a korábbinál nagyobb intenzitással vesz részt hazai és nemzetközi szakmai programok szervezésében: Sopronban, Szegeden, Budapesten, Erdélyben. Emellett az Egyesület a Corvina rendszer fejlesztésével kapcsolatos elvárások összehangolását is magára vállalta.

   A rendszer egyes moduljainak felügyeletére 2004-ben munkacsoportok alakultak. Az egyes modulokhoz tartozó munkacsoportok vezetésére, koordinálására az Egyesület szakértőket kért fel, akiknek feladatuk a munkacsoporton belüli együttműködés biztosítása, az információk összegyűjtése és továbbítása az érintettek és a munkában részt vevő e-Corvina Kft. felé, a modulokhoz tartozó felhasználói csoportok koordinálása. Cél, hogy a munkacsoportok munkájába bekapcsolódni kívánó kollégák munkájának összehangolását, információval való ellátását is hatékonyan tudja elvégezni a munkacsoport vezetője.