1999 tavaszán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársaiból álló szakmai team megálmodott egy könyvtári rendszert, amely alkalmas arra, hogy alkalmazásával a fővárosi könyvtári ellátás központosítottan történjék. Az új könyvtári szoftver alapkövetelményeit és az elvárásokat szakmai dokumentációba gyűjtve közbeszerzési eljárás keretében hirdettük meg. A kiírásban megfogalmazottak lefedték a korszerű nagyvárosi közművelődési könyvtári igényeket. A cél az volt, hogy a kiválasztott szoftver hosszú évekre megoldja a könyvtári munkafolyamatok számítógépesítését, az adatok kezelését egy központi rendszerben. Az ezredfordulókor fél tucat nagy könyvtári rendszerrel dolgoztak a magyar könyvtárak, melyek lehetőségeit tanulmányozva készült el a szakmai dokumentáció. Tudtuk, nehéz lesz a választás, mert minden rendszernek volt előnye, de önmagában egyik sem volt képes maximálisan lefedni a könyvtári munkafolyamatokat.

A rendszer bevezetése

   A beérkezett pályázatok közül a Corvina integrált könyvtári rendszer nyert, melynek akkori terjesztői, fejlesztői, a szakmai dokumentációban kiírt feltételeknek megfelelően "csomagolták" pályázatukat. A szerver beszállítása után az installálás megtörtént. Az éles üzembe helyezésig gyakorlatilag néhány hónapunk volt, hiszen a Központi Könyvtár rekonstrukciós munkálatainak befejezéséig meg kellett oldani az új rendszer bevezetését. Kezdetektől folyamatos volt a fejlesztés, sok új szakmai feladat várt a FSZEK könyvtár-informatikusaira. Ez idő alatt kellett:

• elvégezni a konverzió első részét - ami mintegy 400 ezer bibliográfiai és 600 ezer példányrekordot jelentett,
• megtanulni a szoftver üzemeltetését,
• megtanítani a könyvtárosokat a szoftver kezelésére,
• letesztelni a félkész kölcsönzési modult és kijavíttatni a hibákat, leprogramoztatni a hiányosságokat,
• az eddigi tapasztalatok alapján a már TextLib-ben gépesített munkafolyamatot, mint pl. az ETO automatikus felbontása, példányadatok exportálása, stb. - specifikálni a fejlesztők számára, majd az elkészült programrészeket letesztelni, majd bevezetni.

   2000 őszén a Központi Könyvtár megnyitásakor a Corvina katalogizáló, kölcsönző és katalógus moduljai működtek. A Palotában tovább folyt a rekonstrukció, az olvasók csak az épület felét vehették igénybe. A "félkész" rendszerrel a félkész épületben napi 2500 olvasót szolgáltunk ki.

A Corvina bevezetése a Központi Könyvtárban

   A Központi Könyvtár ekkor napi 3000 olvasót szolgált ki a rendszerrel, a háttérben napi 100 bibliográfiai rekord készült el. Ilyen forgalom és feldolgozó munka mellett folyt az elkészült új verziók tesztelése, a specifikációk elkészítése.

   Közben folyamatosan tanítottuk a könyvtárosokat a Corvina kliens programok használatára, a géppel végezhető munkafolyamatokra. Az Informatikai osztály a Központi Könyvtár épületében kapott helyet, így sokszor a kollégák munkaasztalánál folyt az oktatás, a napi munkavégzés közben sajátították el a rendszer használatát.

A tagkönyvtárak csatlakozása a központi adatbázishoz

   2002 a könyvtár életében új korszakot nyitott, 23 tagintézménybe sikerült Internet hozzáférést biztosítanunk az IKB SZT-IS 2-es pályázat keretében, így a Corvina adatbázis távoli kapcsolódási lehetőségéhez is közelebb kerültünk. Elkészült a FSZEK középtávú fejlesztési terve, megterveztük a teljes körű átállást, a központosítást.

Példányadatok betöltése a központi adatbázisba

   A TextLib integrált könyvtári rendszer bevezetése, 1997 óta, a bibliográfiai rekordok rögzítése egy központi helyen történik, majd ezek a rekordok export-import segítségével a főváros hat pontján működő elosztó központok adatbázisaiba kerültek, ahol az adott régióhoz tartozó 15-18 könyvtár példányait érkeztették. A régebbi beszerzésű példányok "honosítása" is ezekben a különálló adatbázisokban történt. A központi könyves és audiovizuális adatbázis teljes mértékben konvertálásra került a Központi Könyvtár nyitására, de a többi négy adatbázis még működött, ezek konvertálására csak 2002 decemberétől került sor. A példányadatokon, a Központi Könyvtárnál szerzett tapasztalatunkra építve, már a konverzió előtt elvégeztük a szükséges módosításokat, azokat elláttuk a kölcsönzéshez szükséges információkkal. Ki kellett dolgozni, hogy a többszörös export-importon átesett példányok a Corvinában a megfelelő bibliográfiai adatokhoz kerüljenek a betöltéskor. Végül 2003 végére kialakult a központi adatbázis, több mint 60 tagkönyvtár állománya lett egybefésülve:

• 2002. december: Délpesti Régió, 330 ezer példány,
• 2003. augusztus: Északpesti Régió, 430 ezer példány,
• 2003. november: Budai Régió 499 ezer példány,
• 2003. december: Keletpesti Régió 368 ezer példány.

   2004-ben már csak néhány könyvtár példányadata, mintegy 60 ezer régebbi beszerzésű példány hiányzott az adatbázisból. 2005-ben a katalógusban 635.986 bibliográfiai rekord és 2.970.124 példány található.

A gépi kölcsönzés bevezetése

   Nemcsak példányadatokat, hanem olvasói adatokat is konvertáltunk, 1999 és 2002 között hat tagkönyvtárban még TextLib rendszerben vezettük be a gépi kölcsönzést. E könyvtárak olvasói adatait, hogy ne kelljen újra rögzíteni, betöltöttük a központi adatbázisba, mely mintegy 46 ezer olvasói rekordot jelentett. Jelenleg az adatbázis 387.952 olvasói adatot tartalmaz, ennek több mint fele, 182.391, napjainkban is aktív olvasó.

   2003-ban mindössze négy könyvtárban vezettük be a gépi kölcsönzést. Ennek elsődleges oka a pénzhiány volt. Nem volt elegendő munkaállomás és periféria, kicsi volt a sávszélesség, s mindössze 23 tagkönyvtárban volt Internet-kapcsolat, a pályázaton nyert gépeken az olvasók számára Internetet szolgáltattak, nem volt elegendő végpont. A bővítésekre pénzt kellett szerezni, pályázatokon indultunk, hogy tovább tudjunk lépni.

   2003 végén megindulhatott a nagyarányú fejlesztési munka. A négy "gépesített" tagkönyvtár tapasztalataira építve azonban megterveztük a további fejlesztéseket. Bővítettük a tagkönyvtárak számítógépes hálózatait, a fővárosi önkormányzat támogatásával beszereztünk mintegy 200 számítógépet. Ezekkel az eszközökkel 2004 januárjától már folyamatosan tudtuk csatlakoztatni a tagkönyvtárakat a központi adatbázishoz. Az év első felében 19, míg a második felében 40 kölcsönzési hely kezdte meg a központi adatbázishoz csatlakoztatva a gépi kölcsönzést.

   A szakmai beszélgetések állandóvá váltak, minden fórumon a Corvináról volt szó. Folyamatosan segítették egymást a kollégák tanácsokkal, jó szóval, konzultációkat szerveztek a helyi problémákról. A könyvtárosok hamar megszokták a számítógépes munkát, most már az olvasókat tanítják az Internet és a számítógépes adatbázisok, a Corvina-katalógus használatára.

A Corvina használatának elsajátítása

   A Corvina fejlesztői 2000-2001 folyamán több tanfolyamon oktatták a központi részlegek könyvtárosait, katalógus-használati és katalogizáló tanfolyamokon tanulták a Marc katalogizálás szabályait. A kölcsönzési modul használatát már jórészt önerőből, a FSZEK munkatársak segítségével tanítottuk. Saját oktatótermünkben szerveztünk Corvina-használati tanfolyamokat, alkalmanként 20 fő részére. A tanfolyamokat a könyvtárak gépesítésének ütemében szerveztük, mintegy 300 könyvtáros betanítására volt szükség. Készség szinten kellett elsajátítani a Corvina használatát, hiszen a tagkönyvtárakban a könyvtárosok magukra voltak utalva a napi munkában. A tájékoztató munka és a kölcsönzés gépesítése volt napirenden, ezért a tanfolyamokon az Opac és a Circ kliensek oktatására helyeztük a hangsúlyt. Sokan ezeken a tanfolyamokon használtak először életükben számítógépet, az oktatások alkalmával erre is figyelemmel kellett lennünk.

   Később a tanfolyamok átalakultak, konzultációs fórumokká váltak, hiszen akik a gyakorlatban is használták már a Corvinát, tele voltak kérdéssel. A nagyobb kölcsönzőhelyeinken helyben is tartottunk konzultációkat, megtanítottuk a kollégákat a statisztikai adatok lekérdezésére.

   2004 végére minden tagkönyvtár csatlakozott a központi adatbázishoz, ezért a tanfolyamokat felváltotta a levelezés. A kérdéseket és problémákat belső levelezési listákon vitatjuk meg, így kapjuk az ötleteket, mivel könnyíthetné a szoftver még jobban a munkát, milyen problémákat tapasztalnak a távkapcsolattal bejelentkező kollégák a rendszerben. A felhasználók által elkövetett általános hibákat elemezzük, erről folyamatosan tájékoztatjuk a könyvtárosokat, a Corvina felhasználókat, hogy elkerülhessék azokat a jövőben. A levelezőlistákon a verzióváltásokat megelőzően közzé tesszük a program kezelésének módosulásait, a használattal kapcsolatos változásokat, tudnivalókat.

Napjaink

   Az adatbázisban a feldolgozó könyvtárosok a feszített tempójú retrospektív feldolgozás szüksége miatti egyszerűsített leírással rögzített bibliográfiai rekordok kiegészítését folyamatosan végzik. A hibásan rögzített példányadatok helyi részleges állományellenőrzések alkalmával kerülnek javításra.

   2005 a fejlesztések éve. A szerverünket cserélni kellett, mert az 1999-ben üzembe helyezett gép nem győzte kiszolgálni a 60 helyről mintegy 200 gépen érkező kéréseket, lassította a munkát. Nyár közepén helyeztünk üzembe egy új nagy teljesítményű SUN szervert, mely lényegesen gyorsabb az előzőnél. Ezen már Oracle 9.0 verzió alatt futtatjuk a Corvinát.

   Tervezzük a további központosítást, minden könyvtári munkafolyamat automatizálását, pl.:

• a tagkönyvtárakból küldendő felszólító leveleket központilag postázni,
• központilag behajtani a kintlévőségeket - példányokat, pénztartozásokat,
• központosítani a szerzeményezési munkafolyamatokat,
• központilag kezelni az állomány-nyilvántartásokat.

   A könyvtár nagyságából fakadóan voltak, vannak és lesznek problémák. Sokszor az a baj, hogy a könyvtárosok nehezen tudnak elszakadni a hagyományos munkafolyamatoktól, amikor még számítógép nélkül kellett megoldani bonyolult munkafolyamatokat, illetve a beidegződött szokások blokkolják a munkát. A fejlesztések összehangolására is nagy szükség van, hiszen a Corvina rendszerben már több mint 30 különböző típusú könyvtár szeretne dolgozni.

A Corvina fejlesztése a könyvtárosok támogatásával

   1999 végétől a fejlesztő cég, akkor még Dataware Kft. átadta a "félkész" Corvina rendszert. A tenderben kiírt feltételeket nem tudták azonnal teljesíteni, a fejlesztések a konverzióval párhuzamosan folytak. A rendszert 2000-ben át kellett adni, így néhány kompromisszumos megoldást kényszerűségből elfogadtunk, de tisztában voltunk azzal, hogy a közös munka elkerülhetetlen. 2000 közepéig szinte kizárólag a konverzióval voltunk elfoglalva, nyár végére volt tesztelhető állapotban a könyvadatbázis. Ezután a példányadatok egyeztetése történt, majd a javas kliensek programozása kezdődött, hogy a Központi Könyvtár nyitására legalább a kölcsönzési modul használható legyen. A fejlesztő céggel s annak projektvezetőjével, Czoboly Miklóssal, napi kapcsolatban álltunk, rendszeres munka-megbeszéléseken egyeztettük az előttünk álló feladatokat, beszéltük meg a soron következő fejlesztéseket, s az új verziók tesztelése során tapasztaltakat. A FSZEK legfőbb kívánsága az volt, hogy a Corvina megfeleljen azoknak az elvárásoknak, amelyeket az ajánlati dokumentációban beígért a beszállító.

   A könyvtár megnyitásakor azonban a katalogizáló és kölcsönző modulon kívül más javas kliens még nem volt használható állapotban. A fejlesztőkkel közösen kellett dolgozni, hogy előrébb jussunk. Kialakult egy munkakapcsolat: a FSZEK könyvtár-informatikusai részt vettek a specifikációs munkákban, a fejlesztők programoztak, a könyvtárosok az Informatikai osztály munkatársainak irányításával letesztelték az elkészült programrészeket, majd továbbléptünk a következő feladatra.

Corvina levelezési lista

   Miután a fejlesztések és a hibajavítások párhuzamosan folytak, sokszor lehetetlen volt kideríteni, a felhasználói hozzá nem értés vagy a program hiányossága okozza a hibát, ezért be kellett vonni a könyvtárosokat is a szakmai párbeszédbe. Egyedüli könyvtár voltunk, ahol Oracle alapra került a Corvina, így csak a Központi Könyvtár munkatársainak tapasztalataira támaszkodott a fejlesztés is. Az adatbázis közben folyamatosan növekedett, ami a kisméretű tesztadatbázisokban probléma nélkül működött, az az éles helyzetben megbukott.

   Czoboly Miklós projektvezetővel közösen találtuk ki, hogy létrehozzunk egy "Corvina levelezési listát" ahol a könyvtárosok és fejlesztők is tagok lesznek, és közvetlenebb kapcsolat jön létre. A FSZEK Corvina projekt indítása után majdnem két évvel, 2001. november 14-én a lista első leveléből való idézet (Czoboly Miklós beköszöntője) fogalmazza meg legjobban a célokat.

   A levelező listát két évvel később országossá bővítettük. Ez akkor történt, amikor a fejlesztéseket az anyacég (T-Systems Dataware Kft.) már nem akarta tovább támogatni, de a fejlesztők tisztában voltak vele, hogy még sok feladat van hátra, és Czoboly Miklós vezetésével megalakult az e-Corvina Informatikai Szolgáltató Kft. A cég legfőbb feladatának a Corvina fejlesztését tekintette. A levelezőlista a Corvinát használó könyvtárosok és a rendszer fejlesztőinek szakmai fórumává nőtte ki magát. Ma már minden közérdekű tudnivalót és fejlesztési kérdést e listán vitatunk meg. A Corvina fejlesztések történetét, a verzióváltásokat, a hibajavításokat nyomon lehet követni a levelező-lista archívumban.
( https://www.fszek.hu/pipermail/corvina/ )

Szakértői csoportok alakulása

   A Corvina fejlesztések támogatója a rendszert használó könyvtárak közös katalogizálására alakított Vocal Egyesület volt. Az Egyesület által felkért könyvtárosokból álló szakértői csoport támogatta már az 1990-es évek végén is a katalogizáló modul fejlesztését. Az Egyesület évente összehívott közgyűlésére meghívta a fejlesztőket is, ahol beszámoltak a Corvina aktuális állapotáról, a cég helyzetéről. A közgyűlések is szakmai fórumként értek véget, hiszen ekkor találkoztak az ország különböző pontjairól érkezett Corvinát használó könyvtárak képviselői is egymással.

   2002-től folyamatosan konzultáltunk más Corvina-használókkal is, egyeztettük a fejlesztéseket, a tapasztalatokat. Időnként bemutatásra került egy-egy új programrész, amely bemutatókon egyre több türelmetlen Corvinás könyvtár képviseltette magát, hiszen mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy lassabban készül a program, mint azt szeretnénk.

   A Vocal Egyesület 2004 őszén újjáalakult, elnökséget választott, majd a fejlesztések modulonkénti támogatására szakmai munkacsoportok alakítására kért fel több kollégát. Ma már kialakult a folyamatos szakmai párbeszéd, az egyetemi könyvtárak - Debrecen, Pécs, Sopron, Szeged - a közművelődési könyvtárakkal karöltve támogatják a fejlesztést.

   A fejlesztések támogatására alakult szakmai munkacsoportok fő feladata az újonnan felmerülő igényeket szakmailag összehangolni, a fejlesztések szükségességét megvitatni a Corvinát használó könyvtárosokkal és az egyeztetett igényeket fontossági sorrendben a fejlesztők elé tárni. A munkacsoportok feladata az új verziók tesztelése, azok hibáinak összesítése és a fejlesztőkkel való kapcsolattartás. Ma már rendszeresen tartunk szakmai konferenciákat, összejöveteleket könyvtárosok és fejlesztők közösen a Corvina fejlődése érdekében.

A Corvina integrált könyvtári rendszer fejlődése

Átállás az Oracle adatbázis kezelőre és a példánytár

   A folyamatos Corvina használat során olyan hiányosságokra is fény derült, amely a fejlesztőket továbbgondolkodásra sarkallta. A problémák megoldására új eszközöket kerestek, a java legújabb eszközeivel fejlesztettek, feltárták az akkori adatbázis-kezelő hiányosságait, az adatbázis-szerkezetének ellentmondásait. Eltelt 2 év, és még mindig nem mondhattuk el, hogy most már minden rendben, készen van a Corvina. A fejlesztők újabb haladékot kaptak, hiszen a rendszer végleges átadására 3 év állt rendelkezésre.

   A legnagyobb horderejű fejlesztésről, hogy miért volt szükség az Oracle-re és milyen előnyök származnak abból, hogy elvégzik a strukturális átalakítást, 2001. decemberében nyilatkozott Czoboly Miklós. Az idézet a Corvina levelezési listáról való:

Katalógus - JavaPAC és WebOPAC

   A kliens csak korlátozottan fedi a könyvtárosi és olvasói igényeket. Az alkalmazás továbbfejlesztése elkerülhetetlen, a keresési stratégiák és az adatok megjelenítésének átalakítása most van folyamatban. A fejlesztések folyamatosan történtek, mégis vannak hiányosságok:

• korlátozott a megjeleníthető találatok száma,
• minden példányt megjelenít a katalógus felületen, egyedileg nem definiálható a letiltott, törölt, feldolgozáson lévő példányok megjelenítése,
• a különböző formátumok egyedi megjelenítése csak a szerveren definiálható, programozói tudást feltételez, ez sok esetben korlátozza a könyvtár lehetőségeit,
• a rekordkapcsolatokkal bíró dokumentumok megjelenítése nem elég egyértelmű.

   A Corvina 4-es modulja már alkalmas lesz a több adatbázis egyidejű lekérdezésére, s reményeink szerint év végére elkészül az új verzió.

Katalogizáló modul

   A katalogizálás során a dokumentumok tartalmi feltárására is szükség van. A FSZEK-ben még a korábban használt integrált rendszerben megkezdték az ETO és TO szakjelzetek megnevezéseit is rögzíteni, így a konverzió során az ETO és TO szakjelzetek és megnevezések is konvertálásra kerültek, de ezt a munkát nem akartuk feladni, így a Corvinát is alkalmassá tettük a feladatra. A két jelzet szegmentálása indikátorokkal történt. A szakjelzetekre és a megnevezéseikre külön indexeket biztosítottuk. A még nem rögzített ETO jelzeteket és feloldásukat folyamatosan végezték, így mára már az egész táblázat megtalálható a Corvinában. A szakjelzeteket a 080-as mezőben, feloldásukat a 680-as mezőben láthatjuk. Előnye, hogy az olvasónak (és könyvtárosnak) nem feltétlenül kell tisztában lennie az ETO jelzettel, elegendő, ha Böngészéskor a tárgyszavak index listát végignézi, és látja a témába vágó kereshető kifejezéseket.

   A tartalmi feltárás másik problémája az Authority kezelés. 2002 novemberében elkészült egy munkaanyag, melyben a fejlesztők feltérképezték, hogyan is kezeli le a szoftver a problémát, de idő hiányában csak a legfontosabb és a munkát leginkább gátló javításokat végezték el. A katalogizáló is fejlesztés alatt áll, a Corvina 4-es verziójának tesztelése már folyik.

   A tartalmi feltáráshoz tartozik, hogy a gyűjteményes művek és folyóiratok is feltárásra kerüljenek, az azokban közzétett tanulmányok, cikkek is rögzítve legyenek az adatbázisban. A MARC szabvány lehetőséget ad arra, hogy a megfelelő rekordkapcsolati mezők kitöltésével automatikusan kapcsolódhasson egymáshoz a fő- és részdokumentum. A könyvtári rendszereket ezekre a kapcsolatokra meg kell tanítani, a könyvtáros jogos kívánsága, hogy a lehető legkevesebb manuális munkával elvégezhető legyen az adatrögzítés. Az adatbázisban tárolt különböző típushoz tartozó dokumentumban rögzített tételek visszakeresését is meg kell oldani.

   Későbbiekben szeretnénk, ha a Corvina kiadványok szerkesztését is támogatná, hiszen egy-egy szakadatbázis akkor használható jól, ha a részterületekre önállóan kereshető, s a bibliográfiák publikálására is szükség van. A nyomtatott kiadványok szerepe a számítógépek korában sem kérdőjeleződik meg.

Kölcsönzési modul

   A kölcsönzési modul felel az olvasók és példányok megfelelő szabályok alapján való összehangolásáért, az adatok kategóriákba sorolásával támogatja a könyvtárak számára a megfelelő kölcsönzési politika kialakítását.. Automatikusan legyűjti az olvasói tartozásokat, azokról listák, levelek nyomtatására is van lehetőség. A gyakran keresett példányokra előjegyzés vehető fel. Korlátozottan alkalmas a különböző díjak kezelésére. Vannak még fejlesztésre váró feladatok, ezek specifikálása folyamatosan történik.

• Az olvasói adatok kezelését az adatvédelmi törvény szabályozza, a lejárt tagságú olvasók archiválása nem megoldott. Az olvasói adatokat archiválni kell az adatvédelmi törvénynek megfelelően.
• A különleges zárva tartási napok, a hosszabb nyári zárás miatti kivételek kezelése még nem megfelelő.
• Az olvasó által használható kölcsönzési helyek maximálhatóságát kértük.
• A több kölcsönzési helyről egyidejűleg kölcsönözhető maximális darabszám beállítására nincs lehetőség.
• Az olvasóval történő levelezések automatikus lekezelése hiányos: értesítés előjegyzés beérkezéséről, hírlevél-küldés a modulon keresztül, a különböző címtípusok - állandó, ideiglenes és munkahelyi - kezelése nehézkes, helyileg nem paraméterezhető.
• SMS szolgáltatás - első verzióként a felszólító üzenetek küldése már lehetséges, de ennek kezeléséhez egy mobil-telefon készülékre is szükség van, ezt szoftveresen kellene megoldani.
• Programozásra vár, hogy előjegyzésről is küldhessünk értesítést sms-ben.

Szerzeményezési modul, állomány-nyilvántartás

   A modul fejlesztése 2001 januárjában kezdődött. A FSZEK Szerzeményezési és Feldolgozó osztályának könyvtárosai készítették el a specifikációt, ez alapján történt a programozás. A modul első verziója 2001 októberére készült el, de akkor még csak néhány funkció működött. Időközben átálltunk az Oracle alapra, majd bevezetésre került a példánytáras adatbázis, s a szerzeményezési modul is további kívánalmaknak kellett megfeleljen. A modul használatával egyedül voltunk, a régi x-es gyarapítót nem ismertük, ezért minden részfeladat leképezése a szerzeményező kollégákra várt. Az állomány-nyilvántartási funkcióknak meg kellett feleltetni a programot, ezért minden állomány-mozgást itt szerettünk volna végezni. A keretek kezelésére, a letéti funkcióra és az állomány-ellenőrzésre is fel kellett készíteni a modult. A szoftver első verziójával a Központi Könyvtár mintegy 1,3 millió példányát ellenőriztük.

   Az egyetemi könyvtárak migrációja után a modul további fejlesztésére is sor került. Itt is felmerült az igény, hogy különböző gyarapítási osztályok legyenek kialakíthatóak, nem mindenki számára világos az igényhely, kölcsönzési hely, lelőhely fogalom. A többkötetes művek lekezelése mindenhol másképp történik. Ekkor derült ki az is, hogy a jelenlegi példány-adatlapon kivezetett mező kevés, nem elég rugalmasan alakítható. A MARC szabvány lehetőségeit nem használja ki az adatlap, hiszen nem minden almező kód rögzítésére van lehetőség. A régi kliensben a 949-es mezőn belül az almező kódok használata több rugalmasságot adott. Igaz, a megjelenítésben már korlátozott a szoftver, de rögzíteni bármit lehetett. Tavasszal Szegeden több könyvtár képviselői és a fejlesztők egyeztetésének eredménye, hogy a 949-es almezők is megfeleltetésre kerültek.

   Az új példányok érkeztetésére, címkenyomtatásra és levelezésre is alkalmas, de teljes körű használatba vétele még nem történt meg, ezért a további fejlesztési igényeket is nehéz megfogalmazni. Gyakorlatilag tesztidőszakát éli a kliens, ami hosszúnak ígérkezik, mivel a teljes modult még kevesen használják.

Jogosultsági rendszer

   Nagy előrelépés volt, hogy elkészült a Corvina rendszer-adminisztrációs modulja. Ennek segítségével végezzük el a rendszer-adminisztrációt, vehetünk fel új felhasználót, számára jogokat definiálhatunk, a kölcsönzési helyek, nyitva tartások, lelőhelyek, igényhelyek adminisztrálása itt történik. Korlátozásokat léptethetünk életbe, letilthatjuk a felhasználók jogait és újakat adhatunk a feladatától függően.

   A Corvina ma már képes a felhasználó tevékenységeket is korlátozni, különös tekintettel a kölcsönzési és gyarapítási modulra. További feladat, hogy minden modul jogosultságalapon működjön. A távoli biztonságos munkavégzést még csak korlátozottan kezeli.

Periodika modul

   Legkésőbben a periodika modul készült el. Tesztelése folyamatosan történik. Ma már alkalmas a periodikus kiadványok kezelésére, kötészeti funkcióra, archiválásokat végez. A reklamálási politika jól meghatározható vele. A Marc szabványnak való megfeleltetése nemrég történt meg, a teszteléseket megkezdtük, de hasonló a helyzet, mint a szerzeményezési modullal, a bonyolult munkafolyamatok leképezése miatt kevés könyvtár használja. Teljes körűen senki nem vezette még be.

Statisztika

   Az adatbázisban tárolt információk nemcsak az indexek alapján kereshetőek. Mint minden adatbázis-kezelő, ez is alkalmas arra, hogy bármely rögzített adat alapján listákat generáljunk, azokat különféle módon megjelenítsük. Ehhez azonban némi programozói tudás is szükséges, ezért a modul fejlesztését központilag végzik. A könyvtárosnak az igényeket kell tudni megfogalmazni, amely sokszor nehezebb, mint a lekérdezést elkészíteni. Nehéz definiálni az általánosan minden könyvtárban egyaránt fontos és szükséges statisztikai adatok lekérdezését, a feladatot a könyvtárosok és a programozók szoros együttműködésével lehet megoldani. A fejlesztések folyamatosan történnek. Az új verzió tesztelése zajlik.

Konklúzió

   A Corvina integrált könyvtári rendszer, mint azt az eddigiek is igazolják, 2000 óta folyamatosan működik könyvtárunkban. Egy integrált könyvtári rendszer akkor jó, ha képes valamennyi dokumentumtípus együttes kezelésére, megfelel az állomány-nyilvántartási funkcióknak - ebbe beletartozik éppúgy a napilapok érkeztetése, mint a többkötetes dokumentumok példányainak nyilvántartása - a kölcsönzési munkafolyamathoz szükség van az olvasói és példányadatok megfelelő lekezelésére, a levelezések bonyolítására, és képes megfelelni a statisztikai igényeknek. A FSZEK minden funkcionalitásával együtt szerette volna már kezdetektől alkalmazni, a 60 tagkönyvtár állományát és olvasói adatát egy közös adatbázisba integráltan látni és kezelni, egyben, de szükség esetén akár könyvtáranként legyűjtve az állományegységeket és olvasói adatokat. Szerettük volna elérni, hogy az olvasó a fővárosi könyvtár állományát Budapest bármely pontján ugyanúgy lekérdezhesse, az adatbázisból kiderüljön, mely dokumentumhoz hol férhet hozzá leghamarabb, ha arra azonnal szüksége van, el tudjon menni érte bárhová.

   A fenti hiányosságokkal együtt a rendszer használható. Az online könyvtári rendszerek sajátossága, hogy az informatika fejlődésével az olvasók is egyre többet várnak el a könyvtári rendszerektől. Nagyon fontos, hogy a könyvtárak és könyvtárosok magukénak érezzék a használt rendszert, és meg tudják fogalmazni a fejlesztők, programozók számára az igényüket. Az egyeztetés a legfontosabb feladat, hiszen mint fentiek is igazolják, e nélkül a rendszer nem tud fejlődni. A könyvtári rendszereken kívánt fejlesztési kéréseket specifikálni csak a könyvtáros tudja, a fejlesztők a megfelelően modellezett kívánságokat tudják leprogramozni. Az informatika fejlődésével a szoftverek is folyamatosan fejlesztésre szorulnak, azonban az alapfunkciókat mindig teljesíteniük kell.

Bibliográfia

• Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára megújuló épületének tervei.
  A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 26. 1997-1998. Bp., 2000. p. 49-65.
• Nagy Anna: A tájékozott Budapestért. Fejlesztési program a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár információs infrastruktúrájának és informatikai rendszerének kialakítására.
  Bp.1998. 6 lev.
• Papp István: WPR. A Wenckheim Palota rekonstrukciója (1.)
  Könyvtári híradó. 42. évf. 1998. 7-8. sz. p. 1-2.
• Pobori Ágnes: A WPR-projekt és környéke.
  Könyvtári híradó. 42. évf. 1998. 5. sz. p. 1-4.
• Nagy Anna: A FSZEK informatikai rendszere. A könyvtári alrendszer működési modellje.
  Bp. 1999. 2 lev.
• Bakonyi Géza: VOCAL - A Corvina könyvtárak osztott katalogizálási rendszere.
  Könyvtári figyelő. 9.(45.) évf. 1999. 2. sz. 256-267. p.
• Molnár Orsolya: Osztott katalogizálás és tárgyszavas keresés a VOCAL-ban.
  Könyvtári levelezőlap. 12. évf. 2000. 11. sz. 12-13. p.
• Béniné Virág Mária: Helyzetjelentés a Corvináról, avagy mire és mikor használható a központi adatbázis?
  Könyvtári Híradó, 46. Évf. 2002. 3. sz. p. 1-3.
• Béniné Virág Mária, Nagy Anna: Informatikai fejlesztés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban tegnap és ma.
  Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 49. évf. 2002. 10-11. sz. p. 405-415.
• A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fejlesztési koncepciója.
  Budapest. 2002. 10 lev.
• Fodor Péter, Sóron László: Szempontok, megfontolások a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fejlesztési koncepciójához.
  Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 49. évf. 2002. 10-11. sz. 434-438.p.
• Béniné Virág Mária: Itt a vége… vagy inkább a közepe?
  Könyvtári Híradó, 48. Évf. 2004. 11-12. sz. p. 4-5.
• Béniné Virág Mária: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár automatizálása.
  NetworkShop'2005. Szegeden elhangzott előadás. Megjelent a NIIF gondozásában CD-ROM-on.
• Corvina levelezési lista archívuma.
  https://www.fszek.hu/pipermail/corvina/
• e-Corvina Informatikai Szolgáltató Kft. Honlapja
  http://www.e-corvina.hu/