| 2.8. Számítógépes alkalmazások a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtárában és közgyűjteményi hálózatában |
(Kiss Danuta - Tompa Mónika - Tompa Zsoltné, valamint Nagy Krisztián, Siposné Major Erika, Szemerey Tamásné, Szigethy Magdolna, Tánczos Lászlóné, Varga Tamás) |
A Központi Könyvtár az egyetemen működő központi szervezeti egység, amely az Egyetem fenntartásában működő könyvtári és közgyűjteményi hálózat központja. A hálózat tagjai a kari, letéti intézeti, tanszéki és gyakorló iskolai könyvtárak, valamint levéltárak és gyűjtemények (múzeumok):
A Nyugat-Magyarországi Egyetem ritka műszaki-természettudományos könyv- és folyóirat-gyűjtemény tulajdonosaként folytatja oktató-kutató tevékenységét. Ez a gyűjtemény a XVI. század elejétől napjainkig szemléltetően mutatja tudós generációk céltudatos gyűjtő, fenntartó, fejlesztő és óvó munkáját.
Nyilvános és országos feladatkörű szakkönyvtárként feladata az egyetem oktatási, kutatási tevékenységének támogatása, valamint a helyi és regionális szakirodalmi információ-szolgáltatás. Az erdészet, faipar, geodézia és vadgazdálkodás területén országos szakmai és információs központ, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagja. Informatikai rendszere csatlakozik és beépül az együttműködő tagkönyvtárakkal és szakkönyvtárakkal együtt az országos könyvtári rendszerbe - VOCAL, MOKKA -, valamint az országos lelőhelyjegyzék nyilvántartásába.
CD-ROM hálózata elsősorban szakmai adatbázisok: CABTree - erdészet, elsődleges faipar; CD Jogtár elérhetőségét biztosítja, valamint rendelkezésre állnak online adatbázisok: EISZ, Springer, Euro Info Service, KSH, stb. és helyi CD-ROM adatbázisok.
A könyvtár története egyidős az egyetem történetével. 1735-ben bányatisztképző iskolát hoztak létre Selmecbányán, amelyet 1770-ben akadémiai rangra emeltek. 1808-ban önálló Erdészeti Tanintézetet hoztak létre. 1846-ban az erdészeti oktatás is "akadémiai rangot" kapott, létrejött a Bányászati és Erdészeti Akadémia. 1919-ben a könyvtár a fenntartó intézménnyel együtt Sopronba került. 1949-ben újabb szervezeti változásokra került sor. Az erdőmérnökképzés különvált a bánya- és kohómérnökképzéstől, amelyek az ekkor alapított miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szervezetében folytatták működésüket. Az 1957/58. tanévben kezdődött meg az önálló faipari mérnökképzés. 1962. szeptember 1-től az addig egyetemi rangú Erdőmérnöki Főiskola, mint Erdészeti és Faipari Egyetem működött 1996. szeptember 1-ig. A 80-as évek végétől további új szakok, karok indultak - közgazdasági, környezetvédelmi, vadgazda, papíripari mérnöki, belsőépítész, alkalmazott művészeti, műszaki tanárképző -, az egyetem 1996-tól Soproni Egyetem elnevezéssel folytatta tevékenységét, majd az integráció eredményeként 2000. január 1-től a Nyugat-Magyarországi Egyetem 7 karán lehet felsőoktatási tanulmányokat folytatni.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtárának feladatai közé tartozik a hagyományos szolgáltatásokon túl egy mind hazai, mind nemzetközi szinten megfelelő számítástechnikai háttér és informatikai rendszer kialakítása.
Az integrált könyvtári rendszer használatának bevezetésekor a könyvtárunk rendelkezett már működő számítógépes adatbázisokkal. 1988 és 1990 között az (akkor még) Erdészeti és Faipari Egyetem Központi Könyvtára részt vett az OMIKK cikk adatbázis létrehozásában. A magyar és külföldi faipari folyóiratok alapján készült adatbázis 3463 rekordját, az integrált könyvtári rendszer beszerzése után 1994-ben konvertálták és faipari bibliográfiaként került a könyvtári számítógépes adatbázisba (lelőhelykódja S1/FB). Ugyanakkor konvertálták az 1989-tól MicroIsis programban létrehozott erdészeti bibliográfiát, amely az 1995-ben kiadott "A magyar erdészeti irodalom bibliográfiája 1965-1990" alapja. Konvertáláskor az erdészeti bibliográfia 9 ezer rekordból állt, azóta folyamatosan bővül.
Könyvtárunkban a számítógépes feldolgozás új fejezete kezdődött 1992-ben a Voyager - 1999-től Corvina - integrált könyvtári rendszer moduljainak megvásárlásával. Informatikai rendszerünk csatlakozik és beépül az országos könyvtári informatikai rendszerbe : VOCAL, ODR (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer), MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus), így vállalva az ősi szakok - erdészet, faipar, geodézia és vadgazdálkodás teljes körű, országos, nemzetközi szintű információs szolgáltatásainak biztosítását, valamint a további szakok és háttértudományok szakirodalmi szolgáltatásait.
Jelenleg már több háttér adatbázis is rendelkezésre áll, melyeknek száma folyamatosan bővül. A Corvina lehetőséget ad a Széchenyi Könyvtár által összeállított Magyar Nemzeti Bibliográfia (MNB) illetve a MOKKA és VOCAL adatbázis online használatára. Ezekben az adatbázisokban a keresés ugyanúgy történik, mint akármely más Corvina adatbázisban, a találatok átemelhetőek a Corvina rekordszerkesztő moduljába. Ezek az adatbázisok szinte teljesen szükségtelenné teszik eredeti katalógus rekordok létrehozását.
A közös katalogizálás megvalósításának rendkívül fontos eleme az authority kontroll, melynek segítségével biztosítható a bibliográfiai rekordok kiemelt mezőinek (pl. USMARC 100, 110, 111, 240, 243, 600, 650, 651, 700, 710, 711, 830) egységesítése. Tehát az authority kontroll az egységes névalakokat szabványos MARC authority formátumban kezeli. A authority kontroll lehetővé teszi többek között a következőket : automatikus ellenőrzést a kitűntetett mezőkre, keresést az authority rekordok között, authority rekordok létrehozását a még nem egységesített mezők számára, authority rekordok között végzett keresés alapján a nem egységes névalakok cseréjét egységesre. Az authority rekordok megváltoztatása esetén a változtatásokat átvezeti a megfelelő bibliográfiai rekordokba.
A Corvina hatékonyan támogatja az elektronikus dokumentumok és egyéb objektumok csatolását a bibliográfiai rekordokhoz.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtára 1996-ban közös projektet dolgozott ki a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola (BEPF) és a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (MTA GGKI) könyvtáraival a közös és egységes adatbázis-építés, valamint az összehangolt állománygyarapítás megvalósítására. Az egyetemi könyvtár faipari adatbázisához és az erdészeti bibliográfiájának számítógépes adatbázisához hasonlóan a szintén MicroIsis alapú MTA GGKI könyvtári állományi adatbázis konvertálására került sor. A BEPF Könyvtára még a 2000-ben történt integráció előtt megkezdte állományának katalogizálást a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár szerverén (akkor még) Voyager rendszerben.
Ezt követően 1999-ben együttműködési megállapodás jött létre a Központi Könyvtár és öt soproni (Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskola, Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Széchenyi István Gimnázium, Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Soproni Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola), valamint egy fertődi (Porpáczy Aladár Kertészeti-, Magyar-Osztrák Vállalkozási és Ügyintézőképző Középiskola és Szaktanácsadó Központ) középiskolai könyvtár között. Az együttműködés elsőrendű célja a közös katalogizálás volt.
Az 1998-as "Telematika pályázat" keretében a Központi Könyvtár együttműködést kezdeményezett az erdészet országos szakmai intézményeinek - az Országos Erdészeti Egyesület (OEE, Budapest), az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI, Budapest) -, valamint a Soproni Egyetem Földmérő és Földrendezői Kar - jelenleg Geoinformatikai Főiskolai Kar -(Székesfehérvár) és a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (Szombathely) könyvtáraival.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Levéltára 1984-ben alakult meg, mint felsőoktatási szaklevéltár. A Levéltár gyűjtőköre a Nyugat-Magyarországi Egyetem, valamint jogelőd intézményeinek tudományos, oktatási, gazdasági, szociális és kulturális szervezeti egységeiben keletkezett iratanyagára terjed ki.
A soproni egyetemi Karokon kívül (Erdőmérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar, Közgazdaságtudományi Kar) felügyelete alá tartozik az alábbi, önálló levéltárral nem rendelkező karok iratkezelése is:
A levéltárban 2004-ben összesen 388,19 ifm iratanyagot gondoztunk. 2004-ben elkészült a levéltári raktár, 800 ifm tárolási lehetőséggel. Azóta folyamatosan veszünk át iratokat a különböző szervezeti egységektől és iratanyagunk mennyisége jelentősen gyarapszik.
A levéltári anyagról készült részletes fondjegyzék, valamint a levéltárral kapcsolatos egyéb hasznos információk a http://ilex.efe.hu honlapon megtalálhatók.
A 10/2002. (IV.13.) NKÖM rendelet alapján 2006. január 1-től a levéltárakban be kell vezetni az Egységes Elektronikus Nyilvántartó Rendszert (EELNYIR). Ennek értelmében az eddig manuálisan vezetett nyilvántartásokat az EELNYIR számítógépes programmal kell vezetni. Az EELNYIR segítségével a levéltárak, a levéltári anyagokról, naprakész adatokkal szolgálhatnak a kutatóknak. Távlati cél egy országos egységes adatbázis kialakítása.
Az EELNYIR számítógépes program hardveres feltételeinek megteremtéséhez pályázatot adtunk be (NKA Levéltári Kollégium). Az adatbázis létrehozásához és folyamatos feltöltéséhez a Központi Levéltárban 2 munkaállomásra, a mosonmagyaróvári fióklevéltárban 1 munkaállomásra van szükség. A szoftvert minden levéltár megkapja.
Az EELNYIR-ben vezetett nyilvántartások: törzskönyvi nyilvántartás, gyarapodási napló, fogyatéki napló, letéti napló, raktári jegyzék, kölcsönzési napló, átmeneti napló, szervnyilvántartás. Ezek mindegyikét számítógépen vezettük évek óta, de nem egységes formában.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem keretében működő Erdészeti, Faipari- és Födmérés-történeti Gyűjtemény (továbbiakban Múzeum) megalakulásának kezdete a felsőfokú erdészképzés megalapításához köthető.
A selmeci Akadémia Erdőhasználat és iparműtani gyűjtemény 1885-re Európa leg-felszereltebb bemutató anyagává vált. Az l892-ben felavatott új erdészeti palotában már nagy értékű gyűjtemények kerültek elhelyezésre.
1980-ban a szakmák megállapították, hogy az erdészeti és faipari termelés fejlődésének és oktatásának bemutatására szolgáló önálló szakágazati múzeum nincs, így célszerű lenne azt létrehozni. A Kulturális Minisztérium a gyűjtemény soproni elhelyezését javasolta.
1982-ben az Erdészeti és Faipari Egyetem megkapta a kulturális tárcától az Erdészeti-, Faipari- és Földméréstörténeti Gyűjtemény működési engedélyét.
Az erdészeti felsőoktatás 175 éves jubileumán, 1983. augusztus 27-én- megnyílt az állandó kiállítás.
A szakgyűjtemény teljes letéti anyaga a múzeumi épületben - Szt. György utca 14. - van elhelyezve. A közel 7000 darabból álló tárgyi anyag zöme bemutató raktárban került elhelyezésre. A több, mint 6000 kötetes könyvtár külön helyiségben kapott helyet. A fotótár cca. 20000 fényképpel rendelkezik, melynek kb. fele tematizálva van és egy részéhez negatív is kapcsolható. Van a múzeumnak mozgófilm, video és CD gyűjteménye, és több, mint 14000 darabból álló ok- és kézirat gyűjteménye, csaknem 800 darabos jegyzettára, 600 darabra tehető az érem-, plakett- és jelvénygyűjteménye. Jelentős, csaknem 5000 példányt fed le az aprónyomtatvány (meghívó, szóróanyag, különlenyomat, rajz- és térkép) gyűjtemény, valamint az egyenruhatár.
A főiskolai kar története 1778-ban kezdődött, ekkor indult el Győrött a tanítóképzés. A kar egyik jogelődje, a győri állami elemi népiskolai tanítónőképző irataiban 1875-től fellelhetők könyvtári könyvjegyzékek. A jelenlegi könyvtár a Felsőfokú Tanítóképző Intézet létrejöttével egyidőben, 1959-ben a jogelőd intézmények és korábban megszűnt tanítóképzők értékes könyvállományával kezdte meg működését egy teremben, egy könyvtárossal.
1975-től a felsőfokú tanítóképző főiskola lett.
A kari könyvtár az egyetemi könyvtári és közgyűjteményi hálózat tagja, felsőoktatási pedagógiai szakkönyvtár. A főiskolán folyó oktatást, képzést, kutatást és a művészi alkotómunkát szakirodalommal és szakirodalmi információk biztosításával segíti. A főiskola információs bázisaként jellegének megfelelően képzési és kutatási feladatokat is végez, illetve a kar polgárainak általános művelődési igényeit is szolgálja.
A könyvtár fő gyűjtőkörébe a pedagógia, pszichológia, a tantárgyi módszertanok, az általános iskolai tankönyvek (1-6. osztály), valamint az elmúlt évtizedben a karon létesült új szakok alapszakirodalma tartozik. Válogatva gyűjt a gyermek ismeretterjesztő- és szépirodalom, illetve a felnőtt szépirodalom köréből, valamint a magyarságkutatás témáiból. Az idegen nyelvi könyvtár gyűjti a nyelvoktatást segítő módszertant, szótárakat, nyelvkönyveket, folyóiratokat.
A számítógépesítés kezdeti időszakában, 1990-től első lépésként a könyvek és szakdolgozatok adatbázisainak építése kezdődött Micro-ISIS 2.3 könyvtári számítógépes programmal.
1995-től sikeres FEFA pályázatok segítségével megkezdődött az ALEPH integrált könyvtári rendszer telepítése.
A kurrens könyvtári állomány mintegy 90 %-a számítógépes adatbázisban feltárt. Az új beszerzések feldolgozása mellett zajlik a retrospektív konverzió, aminek keretében jelenleg az idegen nyelvi gyűjtemény számítógépes feltárása folyik. A könyvtári tájékoztatás különböző szintjein és munkaágaiban is előtérbe kerültek az integrált könyvtári rendszer nyújtotta előnyök, a saját és távoli adatbázisok használata.
A könyvtár időbeli korlátozás nélkül, egyszerre nagy létszámú felhasználónak képes hatékony szolgáltatást nyújtani.
Az ALEPH integrált rendszer újabb, 500-as verzióját 2003-tól használják, aminek a fejlesztése folyamatosan történik. A könyvtár tagja a Magyar Aleph Csoport szervezetének, bekapcsolódik az országos könyvtári informatikai rendszerbe és a NyME rendszerével együttműködve a MOKKA szolgáltatásaiba.
Sopronban 1838-ban nyílt meg az első "kisdedóvó intézet", és 1874-ben indították az első "gyermekkertésznői tanfolyamot" az Isteni Megváltó Leányainak Kisdedóvónő-képezdéjében. Az 1900 óta működő középfokú képző a hazai óvodai nevelés régi, megbízható bázisának számított. A fenntartó intézmény több szervezeti változáson ment keresztül: 1949 után pedagógiai gimnázium, majd 1959-től Felsőfokú Óvónőképző Intézet, Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Óvónőképző Intézete, 1991-től Benedek Elek Óvóképző Főiskola, később Benedek Elek Pedagógiai Főiskola. 2000-től a Nyugat-Magyarországi Egyetem karaként működik.
A főiskolai karon óvodapedagógus-képzés, német nemzetiségi óvodapedagógus-képzés, szociálpedagógus-képzés, hitoktatóképzés, csecsemő- és kisgyermekgondozói szakképzés folyik nappali, esti és levelező tagozaton. A főiskolai karnak több kihelyezett tagozata van, példaként említve: Rév-Komáromban határontúli magyar óvónőképzés folyik. Fentieken kívül több továbbképzési programot is indított a főiskolai kar.
A főiskolai kari könyvtár a főiskolai kar és a közgyűjteményi hálózat szerves része, az oktató-nevelő, tudományos, tanulmányi illetve közművelődési munkát segítő szervezeti egység.
A kari könyvtár az általános gyűjtőkörön belül kiemelt figyelmet szentelt és szentel a pedagógia, pszichológia, irodalomtudomány, néprajz, társadalomtudomány szakirodalmának. Részt vállal évtizedek óta a város és a régió szakirodalmi ellátásában, valamint az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatásaiban.
A Központi Könyvtár ajánlatára a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola Könyvtára 1998-ban csatlakozott a náluk alkalmazott Corvina integrált könyvtári rendszerhez kislétszámú személyzete és nagylétszámú hallgatósága ellenére. Célja az, hogy a napi munka mellett részt vállaljon és kérjen az országos könyvtári szolgáltatások ellátásában.
A retrospektív feldolgozás adatai raktári számcsoportonként, "visszafelé haladva" kerülnek be az online katalógusba, ellátva a könyveket a megfelelő technikai felszereléssel, és a vonalkód jelét is rögzítve a raktári katalógusban.
Levéltári különgyűjtemény: A könyvtár régóta gyűjtött intézménytörténeti dokumentu-mokat. 2002-ben kezdte meg levéltári jellegű rendszerezését és feltárását.
A soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem székesfehérvári Geoinformatikai Főiskolai Kara az integrációs folyamat lezárulásával különleges helyzetben van. A főiskolai kar az egyetemnek (de talán a hazai felsőoktatásnak is) legkisebb kara; a székhelytől földrajzilag viszonylag nagy távolságban működik, ugyanakkor az országban egyedüliként képez szakembereket (földmérő és földrendező mérnököket, térinformatikai és ingatlankataszteri szakmérnököket) a magyar földmérés és térképészet számára.
A könyvtár az 1960-os évek végén alakult, mint speciális gyűjtőkörű Felsőfokú Földmérési Technikum könyvtára, amelynek története és működése szorosan összefügg az intézet sorsának alakulásával. A könyvtár 1995 óta nyilvános könyvtárként működik. Ez elsősorban a városi és megyei könyvtárakkal kötött együttműködési megállapodások értelmében végzett szolgáltatásokban nyilvánul meg, de a könyvtár szolgáltatásait igénybe veszik az ország más intézményeinek dolgozói, oktatói és hallgatói, valamint a földméréssel, földrendezéssel, ingatlan-nyilvántartással foglalkozó szakemberek is.
A könyvtár működésének alapvető célja: a főiskola oktatási és kutatási munkájában való közreműködés, a főiskolai kar oktató-, nevelő- és tudományos munkájához szükséges szakirodalom, információk gyűjtése, rendezett tárolása, feltárásának biztosítása és az intézmény dolgozóinak, hallgatóinak, valamint külső felhasználóknak rendelkezésére bocsátása.
Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő információforrása az Internet, melynek segítségével szinte minden információhoz hozzájuthatunk. Egyre több oktató és hallgató veszi igénybe a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségeit, valamint az VOCAL/ODR, MOKKA, EISZ és más adatbázisok által nyújtott szolgáltatásokat.
A könyvtár állományát a Központi Könyvtár szerverén közös katalogizálás keretében a Corvina rendszerben dolgozza fel, amely biztosítja a VOCAL katalógusba, illetve az országos közös katalogizáló rendszerbe való beépülést.
A könyvtár története szervesen kapcsolódik az őt létrehozó intézmény történetéhez. A könyvtár létrejötte egyidős az intézmény alapításával, amelynek időpontja: 1818.
Megalakulása óta számos névváltozáson, átalakuláson ment keresztül, de alapításától napjainkig (kisebb megszakítások 1848/1849 és 1949-1954) az oktatás, a kutatás szakirodalmi ellátásának szolgálatában áll.
Mint jelentős tudományos szakkönyvtár- az intézményi szükségletek elsődleges kielégítése mellett - részt vesz a tájegységben működő intézetek, üzemek vállalatok stb. szakemberei szakirodalmi igényeinek kielégítésében.
A 2000. január 1-jén életbe lépett integráció óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem könyvtári és közgyűjteményi hálózatának tagjaként, önálló kari könyvtárként működik. A könyvtár gyűjti a karon oktatott és kutatott valamennyi tudományág szakirodalmát.
A beszerzett dokumentumok bibliográfiai adatait 2001 óta a Corvina integrált könyvtári rendszerben dolgozzák fel, amely biztosítja a VOCAL katalógusba, illetve az országos közös katalogizáló rendszerbe való beépülést.
Régi akadémiai könyvek különgyűjteménye, amelyet az intézményben működő nagynevű elődök, professzorok, oktatók, kutatók írásos dokumentumai alkotnak
Történeti gyűjtemény (Akadémiatörténeti Múzeum), amely az intézmény történetét mutatja be.
Szaklevéltári gyűjtemény - fióklevéltár - a Központi Levéltár szakmai felügyelete mellett végzi tevékenységét, remélve, hogy a közeljövőben megvalósul e terület informatikai lefedettsége is.
A Corvina rendszer fejlesztése során, a kezdetektől fogva az egyik legfontosabb szempont a rendszerek átjárhatóságát és hierarchikus összekapcsolását biztosító, szabványos kommunikáción alapuló nyitottság volt. Ez a tulajdonság tette alkalmassá a rendszert, hogy az első magyar közös katalógus, az ODR alapját jelentő VOCAL rendszer és a MOKKA rendszer alapjául szolgáljon.
A Központi Könyvtár állományával jelen van az ODR-ben, így részt vesz annak tevékenységében. Országos feladatokat lát el az erdészet, faipar, vadgazdálkodás és geodézia szakmai dokumentumellátása terén.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtára jelenleg a Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar (BPFK), a székesfehérvári Geoinformatikai Főiskolai Kar (GEO), a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (MTA GGKI) könyvtáraival együtt végzi könyvtári állományának számítógépes feldolgozását közös adatbázisban.
Az Országos Erdészeti Egyesület és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtára közötti együttműködés során sikerült alapszinten feldolgozni az egyesület könyvtári állományát. Az Országos Erdészeti Tudományos Intézet könyvtári állományának számítógépes feldolgozása folyamatban van.
Ehhez kapcsolódnak az Egyetem keretén belül különböző szakmai gyűjtemények - pl. szakma/oktatástörténeti, dokumentációs, tárgyi -, valamint a régióban csatlakozni kívánó oktatási intézmények könyvtári állományának feldolgozása.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtárának, mint tudományos szak-könyvtárnak, alapvető feladata az országban fellelhető szakirodalom feltárásával egy egységes adatbázis létrehozása szakemberek számára. Ezért is alapvető törekvés a Központi Könyvtár és a fent említett szakmai szervezetekkel való folyamatos együttműködés.
Köztudott, hogy a közös katalogizálás a könyvtáros mindennapi munkáját könnyíti meg. A könyvtárak közötti együttműködés eszköze és célja a közös katalogizálás.
Azonban ne feledkezzünk el arról, hogy a közös katalogizálás elsődleges fontossága abban áll, hogy a használó egy könyvtár használójából egy kisebb vagy nagyobb könyvtári rendszer használójává válik. Az olvasó ennek a rendszernek bármely pontjáról meg tudja állapítani, hogy az általa keresett dokumentum a rendszer tagjainak állományában megtalálható-e, és ha igen, melyik könyvtárban, anélkül, hogy több integrált könyvtári rendszert, szabványt ismerne.