Ajánlás

Egyetemi Tudástár, kiemelten a publikációs adattár előkészítéséhez

Egyetemi Tudástár:
  • A tudományos adattár részei:
    • Publikációs adatbázis
    • Doktori adatbázis
    • Oktatási/tantárgyi segédletek, jegyzetek, tankönyvek
    • Egyetemi kiadványok
    • Szabadalmak, szabványok
    • Kutatási jelentések
    • Diplomatervek, szakdolgozatok
    • TDK dolgozatok
    • Egyéb oktatási, kutatási célú dokumentumok (hang, video, előadások, stb.)
    • Személyi adattár (oktatók, kutatók, hallgatók)
    • Központi objektumtár
  • A tudományos adattár részei átjárhatók, az adatok összekapcsolhatók, ill. átemelhetők.
  • Átjárhatóság biztosított a Vezetői Információs Rendszer (VIR- 4.1.1), könyvtári adatbázisok (Corvina, ALEPH) és a hallgatói nyilvántartó rendszer (NEPTUN) között.
  • Egységes űrlapos beviteli és lekérdező felület az Egyetem által megadott szempontrendszer alapján. A webes felületen a leíróadatok (metaadatok) szerkesztése és az elektronikus példányok feltöltése és tárolása.
  • Elektronikus tartalmak létrehozásához szükséges eszközök integrálása az adattárba.
  • Teljes szövegű és digitális tartalmak kezelése és szolgáltatása.
  • Folyamatos menedzsment. Statisztikai adatszolgáltatás, rendszer ellenőrzés. Pénzügyi adatforgalom.
  • Adatszolgáltató és értékelő alaprendszer.
  • Adatkonverzió lehetősége: KPA/MTMT, Doktori adatbázis (Corvina), és más (Access, Excel) adatbázis stb., már rendelkezésre álló, átemelésre alkalmas adatok esetében.
  • Jogosultsági rendszer kidolgozása, adatvédelem, korlátozott szolgáltatási rendszer (költségtérítéses szolgáltatások lehetősége: tartalom letöltés, nyomtatás, stb.).
Adattár struktúrája:

Adatfeltöltés struktúrája:

Publikációs adattár tartalmi és formai felépítése:

Elsődleges feladat, hogy oktatóink, kutatóink, az egyetem érintett munkatársai, doktorandusz hallgatók rendelkezzenek saját publikációs listával.

Ennek előkészítése az adattár szintű feldolgozáshoz az alábbiak szerint ajánlott, évenkénti bontásban (áttekinthetőség): A tartalmi és formai felépítés minta -->

  • Könyv, könyvrészlet
  • Tudományos szakmai cikkek, tanulmányok
  • Előadások, poszterek
  • Elektronikus dokumentumok, tananyagok, tantárgyi segédletek
  • Egyéb (külön-külön, pl.: szabadalmak, konferenciakiadványok szerkesztése, ismeretterjesztő cikkek, stb.)
Beviteli űrlap - architektúra tervezet:

Minta - Forrás: Prof. Dr. Neményi Miklós: A doktori és publikációs adatbázis kialakításának elvei és megvalósítása. - NymE Minőségbiztosítási Bizottság. Munkaértekezlet. - Győr, 2008. december 3.

Hivatkozások - Keresési stratégiák:

A lekeresett hivatkozásokat az adott cikkhez kell rendelni, itt is ajánlott az év-sorrend alkalmazása (ld. minta).

A hivatkozások kezelésénél figyelemmel kell lenni a független és függő hivatkozásokra, az önhivatkozás és ismertetés nem számít hivatkozásnak!

A Nyugat-magyarországi Egyetem által közvetlenül elérhető adatbázisokban célszerű a keresést elsőként megtenni, hiszen ezekben biztosított az átemelés lehetősége:

  • EISZ - regisztrációhoz kötött, az egyetemi IP címmel rendelkező számítógépekről érhető el:
    • Web of Science
    • Science Direct (gyakori Scopus hivatkozással és korlátozott hivatkozási lista eléréssel)
    A természettudományok területén ajánlott a SCOPUS, ezt időnként, tesztidőszakra (1 hónap), személyre szabottan lehet kérni.
  • KPA/TPA/MTMT kereshetőek a társszerzők adatai, sajnos gyakran csak számszerű adat van, ami ellenőrzés nélkül nem igazán vehető figyelembe???!!!
  • Google - szabad keresési lehetőség, speciális keresés szerző és publikáció cím együttes alkalmazásával. Átlépési lehetőség a Google Tudós és a Google más speciális oldalaira. Ez utóbbiak külön figyelmet igényelnek, hiszen nagyon gyakran nem releváns találatot is adnak.
    Mindenképpen célszerű a találati listán idézettséget/hivatkozást jelölő címeket megnézni, gyakori az értékes találat, esetleg pontosításra szoruló hivatkozás.
    Ebben az esetben lekereshető a hivatkozott cikk, ill. a szerzőhöz való kapcsolat (a teljes cikk és a hivatkozások megkérése).

Az említett adatbázisok esetében célszerű a rendszeres értesítés kérése (Alert).

Ugyancsak javasolt a hivatkozásokat közlő adatbázisok (pl. NASA), valamint abstractokat közlő információs felületek (pl. RUNNERS) figyelemmel kísérése, mivel ezen publikációknál gyakori a későbbi hivatkozás.

Segítségként a keleti nyelveknél alkalmazható a fordítás lehetősége, de általában az eredeti ismertetőben feltüntetik az angol nyelvű verziót.

Tudománymetriai adatok, áttekintő tábla:

Az előkészített adattartalom tudománymetriai feldolgozása a megjelent tudományos folyóirat cikkek IF értékének feltüntetésével indulhat, majd ugyanezt el kell végezni a hivatkozásoknál is, természetesen jelezve a függő és független hivatkozásokat.

A számszerűsített adatok adatbázis szintű megjelenítésére a tudománymetriai áttekintő tábla és adatok nyújtanak előzetes betekintést.

Fogalmak:
  • Hirsch Index: Egy kutató indexe h, ha pontosan h darab olyan cikke van, ami legalább h idézetet kapott (vagyis a többi h-nál kevesebbet kapott).
  • Hivatkozás: Egy kutató munkájának jelentőségét fejezi ki, azaz, hogy műveire összesen hány, mások által írott hivatkozást (citációt) kap. Az önhivatkozásnak (vagyis mikor a szerző egyik művében saját másik művére utal) e szempontból általában nem vehető figyelembe. Ha egy cikk szerzői XY és ZZs, akkor XY szerző szempontjából függő hivatkozásnak szokás nevezni azt a hivatkozást, amikor közösen írott cikküket ZZs társszerző egy másik, XY-tól függetlenül publikált cikkben idézi (ugyanez XY szempontjából önhivatkozás). Napjainkban gyakran csak a független idézetek számát elemzik és veszik figyelembe, ez esetben a hivatkozott mű szerzői és a hivatkozó mű szerzői között egyetlen azonos személy sincs.
  • Impact Factor: A folyóiratok idézetelemzésen alapuló minősítője valamely szakfolyóirat idézettségét jelző mutató. Az impakt faktor a folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek - a cikkek számával arányosított - átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az érték kiszámítása a Thomson Institute for Scientific Information (korábbi nevén: Institute for Scientific Information, ISI) adatbázisai alapján történik. A Központi Könyvtár honlapján elérhetőek 1997-től, ill. nyomtatott formátumban 1975-ig visszamenőleg ugyancsak a Központi Könyvtárban)
Ajánlott irodalom: