A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtára hazánk egyik első szakkönyvtára. Kialakulása egybeesik Selmecbányán az első magyarországi bányatisztképző iskola alapításával. Ezt az iskolát a kor szükséglete hozta létre, és az 1735. június 22-én kelt bécsi udvari kamarai rendelet szentesítette. Az alapító levélnek tekinthető szervezeti és tanszabályzat az összmonarchiai célokat szolgáló iskola számára előírta „neves szerzők munkáinak beszerzését”, meg is jelölve azokat, mint ahogy azt is, hogy a hallgatók kötelesek „a bányaiskola beszerzett szakműveit szabad óráikban egymás között felolvasni”. Az oktatás kezdetével tehát a könyvtár is megkezdte működését.
Mária Terézia 1762 és 1770 között rendeleteivel megteremtette a feltételeket az akadémiai oktatáshoz és 1770-ben akadémiai rangra emelte az intézményt, Selmecbánya már Európa egyik legjelentősebb tudományos központja volt, a bányászati-kohászati és a hozzá kapcsolódó matematikai, geodéziai-kartográfiai, kémiai, geológiai, erdészeti és nemzetgazdasági tudományok bölcsője. E tudományok művelőinek érdekében állt a könyvtár sokirányú fejlesztése. A selmeci akadémián jeles tudósok oktattak: Jacquin, Delius, Peithner, Poda, Scopoli, Patzier, Doppler, Wilckens, Feistmantel, Schwarz, stb. akik törekedtek arra, hogy a könyvtár polcaira kerüljenek többek között Euclides, Euler, Tabernaemontanus, Segner, Mariotte, Bernoulli, Leupold, Belidor, Galilei, Boyle, Ampére, Faraday, Gay-Lussac, Linné, Buffon, Carlovitz, A. Humboldt, Calvör, Cramer, stb. tudományos munkái.
A könyvtár állományát lendületesen fejlesztették. Az 1770-es évektől kezdve jelentős könyvbeszerzésekre került sor, hagyatékokat vásároltak, az állománygyarapítás állandó feladattá vált.
1808-ban megalapították az Erdészeti Tanintézetet, ezzel a szakirodalom beszerzése kibővült, kiterjedt az új tudomány szakjaira, bár bizonyíthatóan már korábban is beszereztek és használtak erdészeti szakkönyveket. Érdekes, hogy az erdészeti tanársegéd kötelességévé tették a könyvtár „őrzését”, kezelését. 1841-től ismeretes a könyvtáros személye és munkaköre. Itt kell megemlékeznünk Schwarz Frigyes erdész tanár, bányatanácsos és adjunktusa, Wagner Károly könyvtárosi tevékenységéről. Nekik köszönhetően kísérhetjük nyomon az 1862. évi, ma is meglévő leltárkönyv alapján az állomány alakulását, s tudománytörténeti szempontból érdekes felosztását. A szakrend a következő volt:
Az 1867-es kiegyezés után az oktatás nyelve a magyar lett, s az intézmény magyar állami intézmény lett, veszített addigi vonzásköréből. A könyvtár fejlődése is lelassult. Valószínűleg ez azzal is magyarázható, hogy meg kellett teremteni a magyar erdészeti szaknyelvet és szakirodalmat, nem kis küzdelem árán. Ebben fontos szerepe volt Wagner Károlynak és Divald Adolfnak.
A századfordulóra ismét helyreállt a könyvtár korábbi fejlődése, beszerzési egyensúlya. Főleg a magyar szakirodalom és ezen belül is az erdészeti könyvek és folyóiratok száma nőtt meg, de a társadalomtudományi állomány is ebben az időszakban került tudatos gyűjtés eredményeképpen a polcokra.
Az első világháború és az azt követő események visszavetették és megtörték a fejlődést. A könyvtár a fenntartó intézménnyel együtt 1919-ben Sopronba került, azonban még sok évig működésképtelen volt. A történelmi állomány hollétét homály fedte, ami biztosan tudható, hogy több éven keresztül a Pannonhalmi Apátság őrizte a legértékesebb műveket.
Amikor a nehézségek és szervezeti változások ellenére a könyvtár sorsa egyenesbe került volna, közbeszólt a második világháború. Az ősi könyvtári állományt Németországba kellett volna szállítani. Azonban erre nem került sor, a legféltettebb ritkaságokat titkos helyen elrejtették. Az állomány átvészelte a háborút, azonban a személyzet hiánya nagyban nehezítette a könyvtár további működését.
1949-1962 között a fenntartó intézmény életében sok változás következett be, ami ugyancsak befolyásolta a könyvtári állomány sorsát. A Miskolcon megalapított Nehézipari Műszaki Egyetemre kellett költöznie a bányász-kohász szakoknak. A könyvtár ekkor még Sopronban maradt, mint az Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Karának, majd az Erdőmérnöki Főiskolának a könyvtára. Ugyanakkor kettős könyvtár volt, mert kötelességszerűen a Bánya- és Kohómérnöki Kar összes könyvtári ügyeit is intézte mindaddig, amíg befejeződött az áttelepülés Miskolcra. Az ősi, a történelem viharaitól sokszor megóvott állományt pedig meg kellett osztani, nem kis vita és nehézség árán.
1952-től számítjuk a két tudományterület – erdészet és bányászat-kohászat – szakkönyvtárainak szervezeti különválását.
1957-től kezdődően okleveles faipari mérnökképzés indult a főiskolán, amelynek eredményeképpen 1962-ben létrejött az Erdészeti és Faipari Egyetem. 1977-ben új épületbe költözhetett a könyvtár, amely az akkori viszonyok között igen nagy eseménynek számított, s az épület a hazai önálló egyetemi könyvtárépületek között rangos helyet foglalt el. A 80-as évektől új karok és szakok létesültek: közgazdasági, környezetvédelmi, vadgazda, papíripari mérnöki, belsőépítész, alkalmazott művészeti, műszaki tanárképző, stb. amelyeknek szakirodalmi bázisát meg kellett teremteni.
A felsőoktatási integráció során 2000. január 1-jével megalakult Nyugat-Magyarországi Egyetem központi könyvtárat és közgyűjteményi hálózatot hozott létre. A Központi Könyvtár az egyetemen működő központi szervezeti egység maradt, s egyúttal az Erdőmérnöki, Faipari Mérnöki és Közgazdaságtudományi Karok oktatói, kutatói és hallgatói tevékenységét szolgálja. A hálózat tagjai a kari, intézeti, tanszéki és gyakorló iskolai könyvtárak. Az egyetemi könyvtári hálózat a képzés és tudományos munka egyik legfontosabb információs bázisa, amely jellegének megfelelően képzési és kutatási feladatokat is végez.
A 2008. január 1-jén történt újabb integráció után a könyvtári szakmai hálózat a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ könyvtárával bővült. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett a Központi Könyvtár lépést tart a technikai fejlődéssel. Az informatikai rendszerek nyújtotta óriási lehetőségekkel, az együttműködő szakkönyvtárakkal, tagkönyvtárakkal, az országos könyvtári informatikai rendszerbe épülve nemzetközi szintű szolgáltatásokat nyújt.
Az Apáczai Csere János Kar Könyvtára 83 ezres állományában ezer kötetre tehető a 19. században és annál korábban kiadott művek száma. A klasszikus értelemben vett, 1850 előtti régi könyvek ennek tizedét teszik ki. A gyűjteményhez tartozik például az Oskolai tanító könyv, Győr, 1793, a Mindenes gyűjtemény, Komárom, 1792, az Oskolai vezér: vagy az okos és hasznos tanításra vezető könyvetske, Posony, 1792.
A Benedek Elek Pedagógiai Kar Könyvtára 55.000 dokumentumot őriz. Ezen belül mintegy kétezer régi kötettel, műemlék jellegű könyvvel és kötött folyóirattal rendelkezik. Az állomány jelentős részét pedagógiai, illetve pszichológiai tárgyú művek, lexikonok teszik ki.
A Geoinformatikai Kar Könyvtára 25.600 dokumentumot őriz, ebből több mint 300 kötet Rédey István professzor hagyatéka, amely több műemlék jellegű szakkönyvet is tartalmaz.
A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Könyvtára 116.000 könyvtári egységet őriz. Az 1987-ben létrehozott, nagy értékű Régi akadémiai könyvek különgyűjtemény több mint hatezer kötetével méltán reprezentálja a nagy múltú intézmény és az elődök munkáját. Az akadémiai könyvek többsége a 18-19. századból származik. A karon található az egykori magyaróvári agrár-felsőoktatás levéltári anyaga is, 1818-tól.
A Savaria Egyetemi Központ Könyvtára fél évszázados; története a felsőfokú tanítóképzés elindulásáig, 1959 őszéig nyúlik vissza. Különgyűjteményeivel (Osztrák Könyvtár, Angoltanári Módszertani Központ és Könyvtár, Devecseri Gábor Könyvtár, Hadrovics László Könyvtár, Tankönyvcentrum) és a Vas Megyei Pedagógiai Könyvtárral való gyűjteményi integrációjával regionális szerepkörű feladatokat is ellát. A könyvtár mintegy 300 ezer kötetes állományát és szolgáltatásait 2220 m2-en kínálja, új épületben (Regionális Felsőoktatási Forrásközpont), megújult infrastruktúrával. Az elektronikus tanulási környezetet mintegy kétszáz számítógép biztosítja Internet és WiFi szolgáltatással. A könyvtár 2007-ben elnyerte az Oktatási és Kulturális Minisztérium által adományozott „Év könyvtára” címet.
Mastalírné dr. Zádor Márta
ny. könyvtári főigazgató